„Füleki vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (GR) File renamed: File:Hrad.JPG → File:Fiľakovo, hrad.jpg File renaming criterion #2: To change from a meaningless or ambiguous name to a name that describes what the image displays. |
a javítások |
||
50. sor:
=== Középkor ===
Történészek szerint a [[12. század]]ban a mai vár helyén már fából készült erődítmény állt, a várat úgy emlegetik, mint amelyik átvészelte a [[tatárjárás]]t (mai helyesírásra átírva):
{{idézet2|…Vártuk az [[latin rítusú katolikus egyház|egyház]] és a Szentatya segítségét, hogy a dunai átkelőkön szembe találjuk magunkat Krisztus nevének ellenségeivel. Végül a [[Duna]] befagyott és szabad utat kaptak felénk. Rossz szándékkal átjöttek a Dunán, hogy tökéletesítsék az ördög művét. De mi sokan voltunk fölfegyverezve és meghúztuk magunkat [[Esztergom]]ban, [[Győr]]ben,…, a másik oldalon pedig [[Pozsony]]ban, [[Nyitra (település)|Nyitrán]], [[Komárom (Szlovákia)|Komáromban]], Füleken és más erődítményekben.| Részlet a „Magyarok a pápának“ című levélből}}
58. sor:
A vár alatti települést [[1255]]-ben említik a források, [[1262]]-ben már anyaegyháza is volt. Fülek [[1423]]-ban városi privilégiumot kapott. A várat a fent említett urak birtokolják, míg [[1453]]-ban [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a [[Perényi család|Perényieknek]] adta bérbe. [[1438]]-ban Erzsébet királynő tulajdonában volt, aki [[1440]]-ben védelmi célokra megerősíttette. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] hada [[1483]]-ban bevette a már erődítménnyé emelt várat. Mátyás halála után, [[1490]]-ben a vár vezetését Ráskai Balázsra bízták.
A középkori Fülek
[[Fájl:Fülek.jpg|bélyegkép|jobbra|201px|Az 1593-as csata]]
Ráskai Balázs lányát [[Bebek Ferenc]] vette feleségül és nászajándékba a várat kapta. Bebek gondoskodott a várról és az olasz Alessandro da Vedano tervei alapján egy erős katonai erődítménnyé építtette át
=== A török hódoltság alatt ===
75. sor:
Értelemszerűen, a falvak inkább kifizették az adót. A törökök 1562-ben nyomultak be [[Murány vára|Murány]] környékére. Ferhard Haszán bég leigázta [[Krasznahorka vára|Krasznahorka]] és [[Miskolc]] környékét is. Amikor 1580-ban a [[dobsina]]iak nem voltak hajlandók adót fizetni, a bég martalócaival 1584. október 14-én kirabolta, majd fölégette a várost és 350 embert elhurcolt, akiket a füleki nyilvános piacon, 2000 keresztény között adtak el rabszolgának nemre és korra való tekintet nélkül.
Fokozatosan foglalták el a környező várakat. Habár [[Várgede]] ellenállt egy darabig (1560), de úgy mint Füleken, a törökök ott is azt az időt használták ki, amikor a legkevesebben voltak a várban (1571). Már 1566-ban elfoglalták [[Ajnácskő|Hajnácskő]] várát, Várgedének se maradt más választása, minthogy megadja magát. Viszont ebből a várból nem volt semmi hasznuk a törököknek, úgyhogy lerombolták. A [[Salgó vára|salgói várat]] még 1554-ben elfoglalták, nem sokkal
=== A felszabadítás ===
A vidék nemesei által támogatott császári hadsereg [[1593]]-ban szánta el magát az ellencsapásra, azt is csak azért, mert az Oszmán Birodalom főereje más térségekbe volt koncentrálva. [[1593]]. november 10-én Tieffenbach Kristóf vezetésével a császári hadsereget Fülekre helyezték. November 24-re pedig [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy Miklós]] 7000 katonával sietett a sereg
=== A Habsburg Birodalom részeként ===
A vár fölszabadítása után, [[1598]]-ban Sorényi Mihály, [[1599]]-ben pedig Honorius Tonhauser volt a várkapitány.
A [[17. század]] Fülek fénykora. Ebben az időben politikai és katonai fellegvárnak számított. Ide menekültek a nemesek a veszélyeztetett területekről. Itt üléseztek [[Heves vármegye|Heves]], [[Pest vármegye|Pest]], [[Szolnok vármegye|Szolnok]] és [[Csongrád vármegye]] elöljárói. Nemcsak Nógrád, hanem a szomszédos [[Török hódoltság|hódoltsági]] területek székhelye, stratégiai fontosságú királyi végvár is volt ekkor. A Habsburg-uralom ideje alatt mindennaposak voltak az egyes érdekcsoportok közötti viszályok, harcok, mégpedig [[Bocskai István]] (1557–1606), [[Bethlen Gábor]] (1580–1629) és [[I. Rákóczi György]] (1593–1648) között. [[1604]]-ben a császári hadsereg megpróbálta kiszorítani Bocskait a Felvidék keleti részéről. A felkelők egyik ága [[Rhédey Ferenc]] (füleki várkapitány, az angol királyi családba beházasodott Clodina őse) vezetésével elfoglalták [[Gömör vármegye|Gömört]] és [[Kishont]]ot, majd [[1604]] decemberében beértek a füleki vár alá. Csakhogy a várat jól fölfegyverzett katonák őrizték, úgyhogy továbbmennek [[Krupina]] és [[Besztercebánya]] felé.▼
▲A [[17. század]] Fülek fénykora. Ebben az időben politikai és katonai fellegvárnak számított. Ide menekültek a nemesek a veszélyeztetett területekről. Itt üléseztek [[Heves vármegye|Heves]], [[Pest vármegye|Pest]], [[Szolnok vármegye|Szolnok]] és [[Csongrád vármegye]] elöljárói. Nemcsak Nógrád, hanem a szomszédos [[Török hódoltság|hódoltsági]] területek székhelye, stratégiai fontosságú királyi végvár is volt ekkor. A Habsburg-uralom ideje alatt mindennaposak voltak az egyes érdekcsoportok közötti viszályok, harcok, mégpedig [[Bocskai István]] (1557–1606), [[Bethlen Gábor]] (1580–1629) és [[I. Rákóczi György]] (1593–1648) között
[[1604]]-ben a császári hadsereg megpróbálta kiszorítani Bocskait a Felvidék keleti részéről. A felkelők egyik ága [[Rhédey Ferenc]] (füleki várkapitány, az angol királyi családba beházasodott Clodina őse) vezetésével elfoglalták [[Gömör vármegye|Gömört]] és [[Kishont]]ot, majd [[1604]] decemberében beértek a füleki vár alá. Csakhogy a várat jól fölfegyverzett katonák őrizték, úgyhogy továbbmentek [[Krupina]] és [[Besztercebánya]] felé. 1605 márciusában a janicsárokkal együtt visszatértek elfoglalni Füleket. A felkelés visszaszorításával 1607-től Bosnyák Tamás volt megbízva. 1615. május 4-én szörnyű tűz pusztította el a várat és a várost, de 1619-re helyre tudták állítani.
[[1619]] szeptemberében Bethlen Gábor felkelése idején a várost újra elfoglalták, ám belső viszályok miatt a császári hadsereg Szécsi György segítségével újra visszafoglalta Füleket és [[Szécsény]]t. Az akkori várkapitány, aki egyébként maga is Bethlen követője volt, segített bevenni a várat, 1621. április 9-én, a király részére. Egy nappal ezután meghalt és helyét Rhédey vette át.▼
▲[[1619]] szeptemberében Bethlen Gábor felkelése idején a várost újra elfoglalták, ám belső viszályok miatt a császári hadsereg Szécsi György segítségével újra visszafoglalta Füleket és [[Szécsény]]t. Az akkori várkapitány
Bethlen még próbálkozott a füleki, valamint az [[érsekújvár]]i vár bevételével (10 000 katonával), de végül föladta tervét. [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd király]] újra Bosnyákot tette meg kapitánynak és 1630-tól a vár tulajdonosa Bosnyák Judit lesz. Fülek mint Nógrád központja ezekben az időkben élte a virágkorát. [[Evangélikus]] gimnáziumot alapítanak, fejlesztik a kézművességet és az ipart. Egy közeli dombon (Vöröskőn) és Őrhegyen megfigyelő bástyákat emelnek, [[Losonc]] irányába. A városban négy nagyobb építmény állt: a monumentális evangélikus templom, két harangtoronnyal és parókiával, a [[római katolikus]] templom kolostorral, két török építmény és két közfürdő, iskolák és a mai gimnáziumnak otthont adó kastély, valamint további emeletes házak.▼
▲Bethlen még próbálkozott a füleki, valamint az [[érsekújvár]]i vár bevételével (10 000 katonával), de végül föladta tervét. [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd király]] újra Bosnyákot tette meg kapitánynak és 1630-tól a vár tulajdonosa Bosnyák Judit lesz. Fülek, mint Nógrád központja ezekben az időkben élte a virágkorát. [[Evangélikus]] gimnáziumot alapítanak, fejlesztik a kézművességet és az ipart. Egy közeli dombon (Vöröskőn) és Őrhegyen megfigyelő bástyákat emelnek, [[Losonc]] irányába. A városban
A vár alatt működő [[evangélikus]] gimnáziumot [[1645]]-ben, [[Rákóczi György]] hadjáratai idején helyezték át [[Osgyán]]ba. Valósághű makettet készített 1670-ben egy francia mérnök, Johann le Dentu a városról.
106 ⟶ 107 sor:
A vár segítségére siettek Nácsy, Csont és Kakukk Gergely alakulatai is. Az esély a vár megmentésére mégis napról napra csökkent, ezért a vár legénysége háborogni kezdett. Viszont a kapitány, mint aki vak, nem akarta észrevenni, hogy a legénység már nem bírja erővel. Csak akkor eszmélt föl, amikor le akarták őt is dobni a várfokról. Ennek ellenére Koháry a várat soha nem akarta föladni és akár a saját testével is védte volna. Akarata ellenére, két hét múlva, 1682. szeptember 10-én a legénység mégis föladta.
A törökök felrobbantották az egész várat. Az egész várost a földdel tették egyenlővé. Fontos iratok és levelek égtek el, valamint a legtöbb városi épület. [[1682]]. szeptember 16-án Ibrahim pasa levelet küldött Thökölynek, amelyben kinevezte a birodalom királyának. A szultán is elküldte neki a királyoknak járó szimbolikus jeleket: palástot, kardot, buzogányt, zászlót és koronát. Thököly az utolsó pillanatban viszont meggondolta magát és nem fogadta el a kinevezést. Továbbra is „csak” a birodalom urának tartotta magát.
A vár történelmi szerepe itt véget ért, nem épült újjá.
121. sor:
A fontos leletek közé tartoznak még: különböző kések, kőműveskanál, étkészletek, ollók, török mécsesek. A személyes tárgyak közül talán az ékszereket és az érméket érdemes megemlíteni.
Fegyvereket szintén találtak: [[ágyúgolyó]]-maradványok, török [[kopja]]hegyek, harci [[balta|balták]], [[bárd]], [[lándzsa]], [[szablya]], török [[jatagán]]ok és puskacsövek, vas- és ólom puskagolyók,
A vár rekonstruálását az [[1970-es évek]]ben kezdték el. Felújították a vár [[lakótorony|lakótornyát]], az ún. Bebek-tornyot – ami egyébként a legjobb állapotban maradt meg –, az óratornyot és az ágyúk helyét
A vár egyes
Szükséges lenne a délkeleti reneszánsz Perényi-bástya és az őrtorony rekonstruálása is. Érdemes lenne teljesen rendbe hozni az óratornyot és befedni, hogy ne menjen még jobban tönkre. Felújítás alatt állnak a fából készült lépcsők is, bár gyakran vandalizmus áldozatává válnak. A vegetáció, a kis fák gyökerei és a gaz szintén komoly károkat tehetnek az alépítményben.
== Képek ==
| |||
