„Budapesti Nemzetközi Vásár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Budapesti Nemzetközi Vásár''' vagy közkeletű rövidítéssel '''BNV''' 1925 áprilisa óta éves rendszerességgel megrendezett [[budapest]]i [[ipar]]i kiállítás és vásár. Története egyes időszakaiban csupán a hazai gyártók seregszemléjeként szolgált, de jellemzően a külföldi ipar képviselői is kiállítottak a rendezvényen. 1973-ig a [[városligetVárosliget]] szolgált a BNV helyszínéül. 1974-től a [[Budapest X. kerülete|kőbányai]] vásárváros területe és épületei fogadják a kiállítókat és látogatókat.
 
== Története ==
7. sor:
A következő évtől, 1907-től immár a városligeti Iparcsarnokban került sor az évenkénti ''Tavaszi Vásár''ra, egyre bővülő palettával: a papírgyártók mellé 1907-ben előbb a játékgyártók és díszműipari cégek, 1908-ban az üveg-, porcelán-, illatszer- és cipőipar képviselői is megjelentek, majd további szakmák is csatlakoztak a kiállítók sorához. Szervezeti háttere és elnevezése az elkövetkező években gyakran változott: 1912–1913-ban a [[Magyar Kereskedelmi és Iparkamara|Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara]] szervezte az eseményt, 1913-tól nemzetközi kiállítókat is meghívtak a ''Keleti Vásár'' néven futó rendezvényre (az 1920-as évben neve ideiglenesen ''Budapesti Árumintavásár'' volt). Az egyre inkább nemzetközivé váló ipari és kereskedelmi mustra neve 1925. április 18-án lett véglegesen ''Budapesti Nemzetközi Vásár''.
 
Az 1920-as–19301920–1930-as években jelentősége megnövekedett, a BNV hozzájárult a budapesti idegenforgalom fellendüléséhez. Az utazási kedvezményekkel együtt járó nemzetközi vásárigazolvány intézménye előmozdította a külföldi kiállítók számának növekedését, a látogatói szám kedvező alakulására pedig az 1933-tól működésbe állított, kedvezményes vásárvonatok gondoskodtak. 1930-ban 530 ezer látogatót regisztráltak a Budapesti Nemzetközi Vásáron (ebből 43 ezer volt a külföldiek, illetve vidékiek száma). 1935-től a [[Gyáriparosok Országos Szövetsége]] és a [[Fővárosi Önkormányzat|fővárosi önkormányzat]] is bekapcsolódott a szervezőmunkába.
 
1938 után, a második világháború éveiben eleinte jelentősen visszaesett a vásár látogatóinak száma, a [[második bécsi döntés]]t követően, 1941-ben azonban minden korábbi rekordot megdöntve {{szám|1300000}}-en voltak kíváncsiak a kiállításokra.