„Keresztes háborúk” változatai közötti eltérés

A '''keresztes háborúk''' a [[római katolikus egyház]] és a [[pápa (egyházfő)|pápa]] által szentesített, a [[Keresztes lovagrendek|keresztes lovagok]] részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a [[11. század|11]]–[[13. század]]ban. Fő céljuk a [[Szentföld]] megszerzése volt a [[iszlám|muszlim]] [[arabok]]tól és törököktől, bár némely hadjárat más [[afrika]]i és [[európa]]i területek ellen irányult, például a negyedik, [[Konstantinápoly]] elleni keresztes háború. Keresztes seregeket később is szerveztek, például a [[Magyarország]]ot megtámadó [[Oszmán Birodalom|törökök]] ellen [[1456]]-ban (lásd: [[nándorfehérvári diadal]]). A ''keresztes háború'' kifejezés napjainkban átvitt péniszértelemben is használatos az erkölcstelennek ítélt jelenségekkel szemben szervezett, felülről irányított nagy [[ideológia]]i-[[politika]]i [[kampány]]okra.

A középkori világot az erős vallásos hit jellemezte. Európában a [[kereszténység]] volt a fő vallás, míg Délnyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és az [[Ibériai-félsziget]]en az [[iszlám]]. {{forr|Az iszlám vallás egyik követelménye volt a [[dzsihád]], a szent háború, amelyet a hitetlenek ellen kellett vívni.}} [[Mohamed próféta]] halála után utódai, a kalifák, megkezdték az iszlám fegyveresrjesztésétfegyveres terjesztését előbb Ázsiában, majd Afrikában és végül elfoglalták az [[Ibériai-félsziget]]et. Előrenyomulásukat csak [[Martell Károly]] frank [[majordomus]] tudta megállítani [[732]]-ben a [[poitiers-i csata (732)|poitiers-i csatában]].