„Bűncselekmény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
n. kat.
a →‎Stádiumai: bellink
38. sor:
{{fő|Előkészület|Kísérlet (büntetőjog)}}
 
Egy bűncselekmény megvalósítása több szakaszból áll, amelyeket stádiumokként nevez a büntetőjog-tudomány és az ezekre vonatkozó ismereteket stádiumtannak hívja. Minden szándékos bűncselekmény felosztható legalább [[előkészület]]re, [[kísérlet (büntetőjog)|kísérletre]] és befejezett cselekményre, míg gondatlanság esetén befejezett bűncselekményre és a büntetőjog ezeknek tulajdonít jelentőséget. Az esetleges más stádiumok, mint az elkövetésre irányuló gondolat még nem számít önmagában büntetendőek, azonban a megvalósulás valamely szakaszában már súlyosbító körülmény lehet az előre kiterveltség (például az [[emberölés]] esetén). Az előkészület a bűncselekménynek azon stádiuma, amikor az már a külvilágban is érzékelhetővé válik, ám még nem valósít meg tényállási elemet. Ekkor az elkövető csak akkor büntethető ha a törvény az adott bűncselekmény előkészületének büntetését elrendelte. Amennyiben a Btk. egy előkészületi cselekményt önálló bűncselekményként szabályoz, úgy ezt '''[[sui generis deliktum]]nak deliktumnak''' nevezzük és önmagában is büntetendővé válik, mivel önmagában is veszélyes bizonyos társadalmi érdekekre. Ilyen például [[az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása|az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására]] tett előkészület.<ref>{{Opcit|n=Görgényi–Gula–Horváth–Jacsó–Lévay–Sántha–Váradi|o=226–230}}</ref>
 
A kísérlet során az elkövető szándékos cselekménye már megvalósítja a törvényi tényállás valamely elemét, megkezdi a bűncselekmény megvalósítását, ám nem fejezi be. Ezen feltételek valamelyikének hiánya esetén nem beszélhetünk kísérletről. A kísérlet lehet távoli és közeli, teljes (befejezett) és nem teljes (befejezetlen) valamint alkalmatlan. Teljes kísérletről akkor beszélhetünk ha az elkövető mindent megtett a kívánt cselekmény megvalósulásához, ám rajta kívül álló okok miatt még nem minden tényállási elem valósult meg (pl. emberölésnél a sértett halála), míg nem teljes megvalósítás esetén még csak részben került kifejtésre az elkövetési magatartás. A távoli és közeli kísérlet azt határolja be milyen távolságban van az adott cselekmény a befejezettségtől (pl. emberölésnél a sértett megkötözése távolinak számít). Az alkalmatlan kísérlet azt jelenti, hogy a cselekményt alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el, így nem képes a bűncselekmény befejezésére. Ez esetben a büntetés korlátlanul enyhíthető. A kísérlet az előkészülettel ellentétben már minden esetben büntetendő. A befejezett bűncselekmény a Btk. Különös Részében található törvényi tényállás minden elemét megvalósítja.<ref>{{Opcit|n=Görgényi–Gula–Horváth–Jacsó–Lévay–Sántha–Váradi|o=230–240}}</ref>