„Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Globális felmelegedés” változatai közötti eltérés

Az ózonkoncentráció csökkenése miatt az UV-sugarak nagyobb intenzitással jutnak a troposzférába. A káros sugarak hatására olyan mikroszkópikus egysejtű növények pusztulása következhet be, amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik. A tengerek planktonját károsítja, így az kevesebb szén-dioxidot tud kivonni a légkörből, gyorsítva ezzel a globális felmelegedést (és megbontva a tengeri táplálékláncot). Referencia: D. Godrej: A klímaváltozás. Erről a visszacsatolásról már írtam az [[ózonréteg]] cikkbe, az előbbiről pedig írni lehetne a GF cikkbe egy összefoglalót...[[User:SzDóri|SzDóri]] 2007. június 4., 15:12 (CEST)</br>Több ilyen visszacsatolás is létezik, bár kétségtelen, hogy nem járulnak hozzá olyan jelentékenyen a globális felmelegedéshez, mint az ipari tevékenységek velejárói. Summa summárum NEM IGAZ, HOGY A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ÉS AZ ÓZONRÉTEG VÉKONYODÁSA EGYMÁSTÓL FÜGGETLENEK. (Rögtön az ''okok'' fejezetben tesz róla téves említést a cikk.) Kerüljük az ilyen súlyos tárgyi tévedéseket![[User:SzDóri|SzDóri]] 2007. június 4., 15:12 (CEST)</br>Ami nem világos a cikk olvasásánál: a ''globális felmelegedés hatásai'' c. fejezetben a hurrikánok erőssége melyik skálán van megadva? Saffir-Simpson-féle?</br>A ''kőszénkészletek megoszlása'' c. alfejezetben a készletekről kéne írni, nem a GF-tárgyalásokról és a nemzetközi szintű erőforrás-politikáról.</br>A szócikk rengeteg kimerítő tényanyagot hoz, melyek nem állnak összefüggésben egymással egy adott fejezeten, sőt gyakran egy adott bekezdésen belül. Például ír a cikk az esőerdő irtásokról, de nem említi annak (alábbi) következményeit:</br>Az esőerdő irtással pozitív visszacsatolási folyamat indul be. A párologtatás révén esőfelhők keletkeznek, amelyek még Észak-Európa és Skandinávia fölé is eljutnak. Az esőerdők irtása csökkentheti ezeken a területeken a csapadékmennyiséget. Referencia: középiskolai tankönyv </br>Van itt még egy fontos visszacsatolási folyamat, amire még utalást sem találni a szócikkben:</br>Metán-hidrátból metán szabadulhat fel. A metán-hidrát szilárd anyag, de egy instabil elegy, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt. A metán-hidrát létrejöttének alapvető feltétele a kellően vastag üledékréteg, amelyben a metán keletkezik. Ha ez az anyag kiszabadul a tengervíz nyomása alól, közbvetlenül szublimál és szétoszlik a levegőben, üvegházhatást okozva. Referencia: The Carbon War, Jeremy Leggett, Penguin, London 1999. [[User:SzDóri|SzDóri]] 2007. június 5., 17:36 (CEST)</br>A ''visszacsatolások'' c. fejezetben olvasható: "a légköri CO₂ koncentráció jelenleg 380 ppmv." Ezt melyik műszerrel mérték, és pontosan mikori mérés? (Előfordulhat hogy e két adat tisztázatlansága okozza, hogy nem ért egyet [[User:Nagytibi|Nagytibi]] a 380 ppmv értékkel.) [[User:SzDóri|SzDóri]] 2007. június 5., 18:33 (CEST)</br>A pozitív visszacsatolásokról bővebben kéne írni, ezek a GF fő közvetett okai, valójában ezeknek kéne alkotni a szócikk egy jelentős részét. A legfontosabb ilyen visszacsatolás nincs megemlítve a szócikkben:</br>A tengervíz és a fölötte elhelyezkedő légrétegek felmelegedésével fokozódhat a párolgás, vagyis nőhet a légkör vízgőztartalma. a vízgőz a leghatékonyabb természetes üvegházgáz. Ha az üvegházgáz légköri koncentrációja nő, felmelegedés következik be, aminek közvetett következményeként nő a légköri páratartalom és ezzel együtt tovább erősödik az üvegházhatás. Frank Wentz fizikus szerint ez a visszacsatolás már megkezdődött: a légköri vízgőz-koncentráció az 1990-es években 2 %-kal nőtt. Referencia: [http://209.85.135.104/search?q=cache:6NezjJbmPG8J:hvg.hu/kepek/konyv/klima_1-42.pdf+frank+wentz&hl=hu&ct=clnk&cd=5&gl=hu&lr=lang_hu] </br>

Újabb fejezeteket kéne létrehozni a szócikkben ilyen címekkel: 1. A GF hatási a mezőgazdaságra. Itt szerepeljen: termésátlagok változása a GF hatására és az élelmiszer-termelésre, éghajlatmodellek előrejelzései, mezőgazdaság alakalmazkodása az éghajlat-változáshoz 2. Lehetőségek a globális válság tartós megoldásaira. Ha már egy - vélhetően valós - problémáról írunk szócikket, akkor szerepeljenek benne a megoldására irányuló törekvések. </br>A cikknek több kényes pontja is van. Ezek közül egy: van-e köze a napfolt ciklusnak a globális felmelegedéshez? Referencia: idézek a [http://209.85.135.104/search?q=cache:6NezjJbmPG8J:hvg.hu/kepek/konyv/klima_1-42.pdf+frank+wentz&hl=hu&ct=clnk&cd=5&gl=hu&lr=lang_hu] oldalról: "Knud Lassen (Dán Meteorológiai Intézet) arra hívta fel a figyelmet, hogy a napfolttevékenység 11 éves ciklusai a jelek szerint szinkronban vannak a globális hőmérséklet változásának trendjeivel. Ez az elképzelés különösen népszerűvé vált azok körében, akik abban szeretnének hinni, hogy a felmelegedés ellen semmit sem tehetünk (-> ez a mondat nem lényeges, szubjektív vélemény) Lassen azonban 2000-ben beismerte, hogy a hipotézisének vannak gyenge pontjai, s az Európai Geofizikai Társaság kongresszusán bejelentette, hogy az 1980 óta végbement drámai hőmérséklet-növekedés már szerinte sem magyarázható a napfoltokkal és a napfolttevékenység ciklusaival."</br>Vagyis, ha jól értelmezem az író álítását: ha van is köze a napfolt ciklusnak a GF-hez, a hatása elhanyagolható. Ennek megfelelően a cikk okok fejezetében jelezni kéne, hogy ez az összefüggés nem több egy ingatag elméletnél... [[User:SzDóri|SzDóri]] 2007. június 5., 20:30 (CEST)</br>Még néhány - a cikknben nem említett - ingatag elmélet a GF természeti okairól:</br>1. a földtengely dőlésszögének változása</br>2. a Nap Föld körüli pályájának évezredes léptékű változása</br>Nem említi a cikk a GF-et visszájára fordító okokat, mint például a vulkáni tevékenységet:</br>A tűzhányók kitörésekor nagy mennyiségű vulkáni hamu, por és kén-dioxid jut a troposzférába. A por és a hamu idővel leülepszik, vagy az esők kimossák a légkörből, a kén-dioxid viszont a levegőben marad, és szétterülve megszűri a napsugarakat, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét.</br>Ha egy - sokak által vitatott - jelenségről (összetett folyamatról) írunk szócikket, akkor elvárható hogy körültekintően ismertessük annak okait és a jelenséget elősegítő vagy gátló folyamatokat. [[User:SzDóri|SzDóri]] 2007. június 6., 19:01 (CEST)