„Fekete rigó” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor:
A tizenhetedik századig a fekete rigóra Angliában nem a ''blackbird'' kifejezést, hanem más szavakat használtak. Ilyen elnevezései voltak például az ''ouzel'', az ''ousel'', vagy a ''wosel'' , melyek az óangolból származnak, valamint nevezték még ''osle'' néven is, amely a német ''Amsel'' névből eredeztethető. Az ouzel, mint elnevezés a későbbiekben a költészetben maradt fenn, és mind a mai napig fennmaradt az örvös rigó (''Turdus torquatus'') angol nevében, melyet ''ring ouzel''-nek hívnak, valamint a vízirigó (''Cinclus cinclus'') köznyelvben elterjedt angol nevében, amely a ''water ouzel''.<ref name= birdnames>{{cite book | last = Lockwood| first =W. B. | title = Oxford Book of British Bird Names| year = 1984| publisher = [[Oxford University Press]]|location= Oxford| isbn = 0-19-214155-4}}</ref>
Magyarul a ''Turdus merula'' és alfajai „fekete
Az [[újvilág]]i [[icterid]] család tagjait időnként a fekete rigók közé sorolják, mert néhány fajuk magas fokú hasonlóságot mutat a közönséges fekete rigóval és más óvilágbeli madárfajokkal, ugyanakkor nincs köztük közeli evolúciós kapcsolat, inkább az [[újvilági poszátafélék]] és a [[tangarafélék]] állnak hozzájuk közel.<ref name= Jaramillo>{{cite book |title=New World Blackbirds: The Icterids ([[Helm Identification Guides]]) |last= Jaramillo |first=Alvaro |author2=Burke, Peter |publisher=Christopher Helm Publishers Ltd|year=1997 |isbn= 0-7136-4333-1}}</ref> A kifejezést gyakran a kisebb termetű fajokra alkalmazzák, melyeknek részben, vagy teljes egészében fekete tollazatuk van, legalább párzási időszakban a hímeknek, leghíresebbek ezek közül a [[Molothrus]] nembe tartozó madárfajok,<ref>{{cite web | title = All About Birds: Bronzed Cowbird | year = 2003 | publisher = Cornell Lab of Ornithology | url = http://www.birds.cornell.edu/AllAboutBirds/BirdGuide/Bronzed_Cowbird_dtl.html | accessdate = 18 February 2008}}</ref> a [[Quiscalus|gracklék]],<ref>{{cite web | title = All About Birds: Great-tailed Grackle | year = 2003 | publisher = Cornell Lab of Ornithology | url = http://www.birds.cornell.edu/AllAboutBirds/BirdGuide/Great-tailed_Grackle.html | accessdate = 18 February 2008}}</ref> valamint találtak további húsz madárfajt, melyeket még feketerigónak hívnak, mint például a vörösszárnyú feketerigó és a dallamos feketerigó.<ref name= Jaramillo/>
56. sor:
*A ''T. m. mandarinus'' fészkelőhelyei Kína középső és déli vidékein találhatóak.<ref name="China">MacKinnon, J., & Phillipps, K. (2000). ''A Field Guide to the Birds of China.'' Oxford University Press. Oxford. ISBN 0-19-854940-7</ref> Részben költözőmadár, ezért [[Hongkong]], [[Laosz]] és [[Vietnam]] számít telelési területének. A hím koromfekete, míg a nőstény barnás árnyalattal koromfekete és mellénél halványabb színezetű.<ref name= Robson >{{cite book | last = Robson | first = Craig | title = A Field Guide to the Birds of Thailand | year = 2004 | publisher = New Holland Press | isbn = 1-84330-921-1}} p228</ref> Nagyobb egyedszámú alfaj.
*A ''T. m. sowerbyi'', melyet [[James Sowerby]], brit naturalistáról és illusztrátorról neveztek el, Kelet-Szecsuantól [[Kujcsou]]ig fészkel. Részben költöző madár, ezért bizonyos egyedei Kína déli részein és Indokínában töltik a telet. Hasonlít a ''mandarinus'' alfajra, de kisebb nála és mellkasa sötétebb.
*A ''T. m. nigropileus'' 1820 méteres magasságban fészkel a [[Nyugati-Ghátok]]ban, India nyugati részén és a Nyugati-Ghátok északi, valamint középső vidékein. Ezen alfaj bizonyos egyedei télire délebbre húzódnak.<ref name=sdr/> A hím barnás-palaszürke árnyalatú, sötét sapkával, míg a nőstény közepesen barna tollazatú, amely mellső részein halványabb árnyalatú.<ref name=India/> Kicsi, de viszonylag széles sárga kör fut e madarak szeme körül.<ref name="HBW1">Collar, N. J. (2005). Indian Blackbird (''Turdus simillimus''). p. 646 in: del Hoyo, J., Elliott, A., & Christie, D. A. eds. (2005) ''[[Handbook of the Birds of the World]].'' Vol. 10. Cuckoo-shrikes to Thrushes. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-72-5</ref>
*A ''T. m. spencei'', melyet [[William Spence (entomológus)|William Spence]] brit etimológusról neveztek el, nagyon hasonló a ''nigropileushoz'', de kevésbé jellegzetes sapkája van. Fészkelőhelye a [[Keleti-Ghátok]], Indiában.<ref name = Clement/> Nem bizonyatott, bár gyakran használt feltevés, hogy a ''nigropileus'' alfajba integrálódott a Nallamala-dombságban.<ref name=sdr>{{cite journal|authorlink= Sidney Dillon Ripley |first=Sidney Dillon |last=Ripley |year=1950|title= Notes on ''Turdus merula'' in South India| journal= J. Bombay Nat. Hist. Soc.|volume=49|issue=1|pages=50–51}}</ref><ref name="HBW1"/>
*A ''T. m. bourdilloni'', melyet [[T. F. Bourdillon|Thomas Fulton Bourdillon]]ról erdőmérnökről neveztek el, elterjedt a 900 méteres magasságban Kerala déli részén és Tamil Nadunál.
114. sor:
A csésze formájú fészek fűszálakból, levelekből, vagy egyéb növényi részekből áll, melyet sárral tapasztanak össze. A fészek építésében kizárólag a nőstény vesz részt. A tojó 3-5, (általában négy) kékeszöld, barnáspiros pettyekkel díszített tojást tojást rak,<ref name = Snow/> amely a tojásdad alakjának kiszélesedő részén nehezebb. A tojás 7,2 gramm súlyú, melynek mintegy 6 százalékát teszi ki a héj.<ref name = BTO>{{cite web|title= Blackbird ''Turdus merula'' [Linnaeus, 1758] |work= BTO''Web'' BirdFacts|url= http://blx1.bto.org/birdfacts/results/bob11870.htm |publisher=British Trust for Ornithology |accessdate=30 December 2007}}</ref> Az európai és az északabbi fajok tojásainál az indiai szubkontinensen élő egyedek tojásai halványabb árnyalatúak.<ref name = Clement/>
A tojó 12-14 napig kotlik, mielőtt a fiókák vakon és csupaszan kikelnek. A fiókák kirepüléséhez további 10-19 napnak kell eltelnie (átlagosan 13,6 nap), miközben mindkét szülő táplálja a kicsinyeket és eltávolítják az ürüléket a fészekből. A fészkek gyakran rosszul rejtettek más madárfajokhoz viszonyítva, ezért számos alkalommal (89
A másodszori költés elég gyakori és gyakran a korábban már használt fészekben költi ki új fészekalját. A harmadszori költés gyakorisága annál nagyobb, minél délebbi területen vizsgáljuk a fekete rigók életterét.<ref name = Clement/>
134. sor:
[[File:Turdus merula (06 02 16).ogg|90x90px|noicon|left]]<nowiki> </nowiki>[[:File:Turdus merula (06 02 16).ogg|Egy hím rigó éneke (2)]]
Az elsőéves hím fekete rigó, amelyik már ivarérett és ezért részt vesz a párosodás jogáért folytatott versenyben, kedvező időjárás esetén már január végén elkezdi éneklését, hogy ezáltal is kijelölhesse felségterületét, melyeket március végén az idősebb hímek éneklése követ. A hímek dala változatos és dallamos, kissé hajlított trillázás, melyeket fák tetején, tetők ormain, vagy magasabban fekvő pontokon állva ad elő, elsősorban a márciustól júniusig tartó időszakban, néha július elejéig. Számos egyéb hívójel is ismert a fekete rigóknál, ide értve a "szííí" és a "púk-púk-púk" figyelmeztetést, amelyet a területre belépő földön járó ragadozók (például macskák) megpillantásakor hallat, valamint a különféle "csink" és "csúk-csúk" hangelemek. A területét védelmező hím változatlan formában adja a "
Akárcsak más énekesmadarak, a fekete rigó is magas "szííí" hangot hallat, ha ragadozómadarak bukkannak fel és a hangot gyorsan változtatja, ezzel is megnehezítve annak forrásának megtalálását a növényzetben.<ref name= burton>{{cite book | last = Burton| first = Robert| title = Bird behaviour| year = 1985|location= London| publisher = Granada | page = 125|isbn = 0-246-12440-7}}</ref>
|