„Petőfi Csarnok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
A Budai Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd 1984-es végleges bezárása miatt keresett a főváros akkori vezetése új helyszínt az ifjúsági szórakozás számára. Ennek nyomán került áttervezésre, majd hasznosításra a városligeti csarnok.
 
Az épület helyén az 1885-ös [[Országos Általános Kiállítás]]ra épült [[Iparcsarnok]] historizáló épülete állt, melymelyben 1944-ig folyamatosan tartottak kiállításokat és vásárokat. Az épület a háború alatt súlyos károkat szenvedett., tetőszerkezete kiégett, Helyreállításahelyreállítása reménytelen volt, ezért lebontották. A1947-ben jelenlegia épülethelyén az 1973-igalapozását és a [[Városliget]]benpadlószintjét működőfelhasználva épült fel a [[Budapesti Nemzetközi Vásár]] (BNV) legnagyobb, kiállítási csarnoka volt5. Építésiszámú idejekiállítási az 1960-as évek elejecsarnoka. A BNV 1974-es Kőbányára költöztetése után a pavillonok legnagyobb részét lebontották, az addig zárt területet megnyitották. A leendő Petőfi Csarnok a kevés túlélő épület egyike volt. A vásár bezárása után évekig a Rákóczi úti egykori Otthon Áruház bútorraktáraként használták. Az egykori kiállítási csarnok teljes átépítésének az eredménye a Petőfi Csarnok, népszerű nevén PeCsa.
 
Az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az [[Állami Ifjúsági Bizottság]] által összeadott pénz nem volt elegendő a nagy belmagasságú, mintegy {{szám|45000|m³}} térfogatú csarnok egészének átépítésére. Így alakult ki, hogy a felső szinten ma a [[Közlekedési Múzeum]] repüléstörténeti múzeuma található (de csak tavasztól őszig tart nyitva, mert a fönti rész fűtésére már nem futotta).