|
== A periódusos rendszer felépítése ==
[[Fájl:Periodic table monument.jpg|bélyegkép|jobbra|Emlékmű a periódusos rendszer tiszteletére [[Pozsony]]ban a Szlovák Műszaki Egyetemen]]
BASZOM A SZADAT PAVA KURVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
Az elemek rendszerezésére tett korábbi kísérletek legtöbbször az [[atomtömeg]] alapján történő sorrendbe állítással állt valamilyen módon összefüggésben. Mengyelejev legnagyobb újítása a periódusos rendszer megalkotásánál az volt, hogy az elemeket úgy rendezte el, hogy az illusztrálja az elemek ismétlődő („periódusos”) kémiai tulajdonságait (még ha ez azt is jelentette, hogy nem voltak atomtömeg szerint sorrendben), és kihagyta a helyét a „hiányzó” (akkoriban még ismeretlen) elemeknek. Mengyelejev a táblázat alapján megjósolta ezeknek a „hiányzó” elemeknek a tulajdonságait, és később ezek közül sokat valóban felfedeztek, és a leírás illett rájuk.
Ahogy az atomok szerkezetének elmélete továbbfejlődött (például [[Henry Moseley]] által), nyilvánvalóvá vált, hogy Mengyelejev az elemeket növekvő rendszám (azaz az [[atommag]]ban levő [[proton]]ok száma) alapján rakta sorrendbe. Ez a sorrend majdnem megegyezik az atomtömegből adódó sorrenddel.
Annak érdekében, hogy az ismétlődő tulajdonságokat szemléltesse, Mengyelejev mindig új sort kezdett a táblázatban, úgy hogy a hasonló tulajdonságú elemek egymás alá, egy oszlopba kerüljenek. A periódusos rendszer függőleges oszlopait {{vhorgony|csoport|csoportnak}} nevezzük, I-től VIII-ig számozzuk. A csoporton belüli elemek [[vegyértékhéj]]án lévő [[elektron]]ok száma és elrendeződése azonos. Megkülönböztetjük a ''főcsoportokat'' (a táblázatban „A”-val jelöltük.) és a ''mellékcsoportokat'' (a táblázatban „B”-vel jelöltük).
A periódusos rendszer vízszintes sorait {{vhorgony|periódus|periódusnak}} nevezzük, 1-től kezdve számozzuk. Egy perióduson belül az elemek alapállapotú atomján a legkülső héj [[főkvantumszám]]a megegyezik és egyenlő a periódus számával.
Mengyelejev eredeti táblázatában mindegyik periódus ugyanolyan hosszú volt. A modern táblázatokban a táblázat alján egyre hosszabb periódusok találhatóak, melyek '''s-, p-, d-,''' és '''f-mezőkre''' osztják az elemeket. A periódusos rendszeren belül azonos '''mezőkbe''' soroljuk azokat az oszlopokat, ahol azonos [[alhéj]] töltődik fel, a mezőket a feltöltődő alhéjakról nevezzük el (s-héj, p-héj, d-héj stb.)
Nyomtatott táblázatokban az elemeket rendszerint az elem vegyjelével és rendszámával sorolják fel; sokszor szerepeltetik a táblázatban még az elem atomtömegét és más információkat, például az elektronkonfigurációt jelző rövidítéseket, elektronegativitást és a vegyértéket. 2006-ban 117 igazoltan felfedezett kémiai elemet tartalmaz a rendszer. Kilencven ezek közül természetes körülmények között is megtalálható a Földön, a többieket csak mesterségesen, [[részecskegyorsító]]kban sikerült előállítani. A 43-as [[technécium]] és a 61-es [[prométium]] mesterségesek (habár rendszámuk kisebb, mint a természetesen is előforduló 92-es [[urán]]); míg a 93-as [[neptúnium]] és 94-es [[plutónium]] ugyan mesterségesként szerepel, de nyomokban már megtalálták őket természetes körülmények között is.
== A periódusos rendszer főcsoportjainak tulajdonságai ==
| 