„Milloss Aurél” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tovay (vitalap | szerkesztései)
Tovay (vitalap | szerkesztései)
34. sor:
Számos német valamint lengyel városban megfordult: Déssau, és Hága (Hagen) Városi Színháznak szólistája és másodkoreográfusa volt. 1930-31-ben [[Duisburg]] és [[Hamburg]] Városi Színházának szólistájaként és balettmestereként tevékenykedett. Vezette [[Günther Hess]] Kamaratáncszínházát is. 1931 és 1932 között a [[Wrocław]] (Boroszló) Városi Színházának,valamint a [[Bréma (település)]] Városi Színházának szólistája volt. Milloss Boroszlóban készítette el – [[Erwin Schulhoff]] ötletére és dzsessz-jellegű zenéjére komponált – első önálló balettjét: A H.M.S.Royal Oak (Királyi tölgy) című darabot, amely 1932. február 28-án került bemutatásra. A lázadó matrózokról szóló táncmű olyan nagy sikert aratott, hogy Millosst két évre (1932-1934) az Augsburgi Operaház táncművészeti vezetőjének szerződtették.
 
Ebben a korszakában mintegy 23 balettet vitt színre. Teljesen új alkotások voltak: a Német táncok (Deutsche Tänze, zene: [[Franz Schubert]], Augsburg, 1933), Silvana (zene: [[Carl Maria von Weber]], Augsburg, 1934), Halál és megdicsőülés (Tod und Verklärung, zene: [[Richard Strauss]]). Népszerű balettek új verzióit is elkészítette: Babatündér (Die Puppenfee), [[Coppélia]], Kis semmiségek ([[Wolfgang Amadeus Mozart]]: Les Petit Riens), Prométheusz teremtményei (zene:[[Ludwig van Beethoven]], koreográfia: [[Mihail Mihajlovics Fokin]], Augsburg, 1933), [[Don Juan]] ([[Christoph Willibald Gluck]], Augsburg, 1933), [[Pulcinella]], [[Tűzmadár]], [[A háromszögletű kalap]] ([[Leonide Massine]]), Karnevál ([[Mihail Mihajlovics Fokin]]), [[József legendája]] (zene: [[Richard Strauss]], Augsburg, 1933). [[Max Terpis]] Don Morte című művét is feldolgozta.
 
1933-ban készítette el Budapesten a Magyar Királyi Operaház számára [[Petruska]] verzióját. (Milloss egyik berlini szólóestjét látva [[Radnai Miklós]], a budapesti Királyi Operaház igazgatója [[Petruska]] alakítását látva hívta meg a mű magyarországi színrevitelére.). Az 1933. december 22-i bemutatón Milloss táncolta Petruska címszerepét. Milloss arra törekedett, hogy megőrizze [[Mihail Mihajlovics Fokin]] koreográfiájának szellemét, ugyanakkor meg is újította a darabot (a tömegjeleneteket tánccá fogalmazta, az elnagyolt karaktereket pl. Sarlatán egyénivé tette).