„Adolf von Schwarzenberg” változatai közötti eltérés

 

[[1595]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] [[Karl von Mansfeld]] fővezér oldalán részt vett német csapatával és [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy]] magyar seregével [[Esztergom]] [[Esztergom története#Az 1595-ös ostrom|ostromában. 1596 júliusában]] [[III. Miksa osztrák főherceg|Miksa főherceg]], mint a szövetséges csapatok fővezére, maga mellé vette helyettesnek. Pálffy Miklós csapataival együtt visszavette a töröktől Vácot, s együtt osztoztak a vesztes mezőkeresztesi csata keserű piruláján.

 

[[1598]] elején az uralkodó kinevezte a török elleni csapatok fővezérévé. 5000 fős vallon, német, spanyol, francia és magyar gyalogos és lovas haddal készült a török elleni magyarországi háborúra. [[1598]]. [[március 28.|március 28-án]] virradóra foglalta el csapataival a [[Győr]] alatti hadállását. Csapatából Vecourt főhadnagy a hajnali szürkület leple alatt helyezte el a fehérvári kapu rácsozatára a kisebb petárdát, Cavitas építőmester pedig magára a kapura a nagyobb petárdát. La Marche őrmester végezte a robbantást, melynek következtében a kapu egyik szárnya a piactérig repült. A felszabadított kapun keresztül csapatai benyomultak a várba, s utcáról utcára véres rohamban elfoglalták a bástyákat, s az ott lévő ágyúkat a törökök ellen fordították. Az álmából felriasztott török őrség hamarosan magához tért, s már-már úgy látszott, hogy visszaveri a támadást, ám Pálffy Miklós magyar huszárjai gyalogrohammal eldöntötték a csata sorsát. Győr visszavétele fényes haditett volt, amiért [[Rudolf magyar király|Rudolf császár és király]] hercegi rangra emelte, és nagy birtokokkal ajándékozta meg. [[1599]]-ben díszkardot ajándékozott Pálffy Miklós barátjának és fegyvertársának a győri siker emlékére.

A győri vár visszafoglalása után vezérletével a szövetséges csapatok bevették [[Tata|Tatát]], [[Gesztes]]t, [[Veszprém]]et, [[Várpalota|Palotát]], [[Nagyvázsony|Vázsony]]t, [[Tihany]]t és [[Cseszneki vár|Csesznek várát]]. A hadak októberben [[Székesfehérvár]]t, majd Budát akarták rajtaütéssel visszafoglalni, de a rossz időjárás miatt csapatainak vissza kellett fordulniuk. [[1600]] júliusában, midőn Pápa várának [[vallonok|vallon]] őrsége fellázadt, és a várat török kézre akarta átjátszani, ő ment a lázadók megfékezésére. Egy roham alkalmával golyó által megsebesült, sérülésébe belehalt. Mindössze 53 éves volt, s három hónappal élte túl hajdani vezértársát, gr. Pálffy Miklóst, akivel együtt osztozott Győr visszavételének nagy hadi sikerében. Holttestét Bécsben az Augustinusok templomában helyezték örök nyugalomra.