„Krími háború” változatai közötti eltérés

A háború ürügyét a [[Római katolikus egyház|katolikus]] és [[ortodox kereszténység|ortodox]] [[egyház]]i vezetők vitája adta a [[jeruzsálem]]i szent helyekről. Az [[Oszmán Birodalom]] keresztényeinek védnöki szerepében tetszelgő [[Orosz Birodalom|Oroszország]] nem akarta átadni helyét a franciáknak. A [[Oszmán Birodalom|törökök]] a franciák mellett döntöttek, és maguk mögött érezve a [[Franciaország|francia]] és [[Egyesült Királyság|brit]] támogatást, visszautasították az [[Orosz Birodalom|oroszok]] követeléseit.

Válaszul [[I. Miklós orosz cár|I. Miklós]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] (1825–1855) hadai megszállták [[Moldva|Moldvát]] és [[Havasalföld]]et. [[Bécs]] nehéz helyzetbe került – lekötelezettje volt a [[cár]]nak, főképp az oroszok 1849-es magyarországi beavatkozása miatt, de az oroszok előretörése ellenkezett érdekeivel. Az [[OsztrákHabsburg CsászárságBirodalom|osztrákok]] hiába próbáltak közvetíteni, [[I. Abdul-Medzsid oszmán szultán|I. Abdul-Medzsid]] [[Oszmán szultánok listája|szultán]] hadat üzent Oroszországnak. A törökök mögött felsorakoztak a franciák és az angolok is, hogy megakadályozzák az orosz terjeszkedést. Ausztriát – a [[magyar emigráció]] támogatásának kilátásba helyezésével – rászorították arra, hogy követelje Moldva és Havasalföld kiürítését, amit Oroszország visszautasított, mire angol, piemonti, francia és nassaui csapatok szálltak partra a [[Krím]] félszigeten, és a háború megkezdődött. A britek még további 15 ezer katonát vezényeltek fel később [[Málta|Máltáról]] (java részük a helyi [[máltaiak|máltai]] lakosságból verődött).

A francia–brit–török csapatok hosszú ostrom után elfoglalták [[Szevasztopol]]t, a [[fekete-tenger]]i orosz flotta erődített támaszpontját. A küzdelmet az utánpótlás biztosítása döntötte el. Bár az angol és francia katonák is sokat szenvedtek, flottájuk jobban megoldotta ezt a feladatot, mint saját birodalmában az elavult [[cár]]i rendszer – a közel fél millió áldozat nagy részét a járvány, az éhínség és a hideg ragadta el. A francia támogatás megszerzése érdekében a [[Szárd Királyság|Szárd-Piemonti Királyság]] is belépett a háborúba, és csapatokat küldött a [[Krím]]be. A Krímen kívül harc dúlt a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus]] vidékén [[Kars (település)|Kars]] váráért, amit a török szolgálatba lépő [[Kmety György]] és [[Guyon Richárd]] védett meg az oroszokkal szemben. [[Kossuth Lajos|Kossuth]] az emigrációban eközben hasztalan igyekezett a háborút Magyarországra is kiterjeszteni. Mivel az osztrákok nem üzentek hadat az [[Oszmán Birodalom]]nak, így nem jött be Kossuth azon terve, hogy akkor majd török, francia, angol és román erők betörnének Magyarországra és új szabadságharc kezdődhetne.