„Nagysároslak” változatai közötti eltérés

[[1910]]-ben 834 lakosa volt, ebből 815 német, 15 magyar, 4 horvát. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Körmendi járás]]ához tartozott. Az [[első világháború]]ban 25 helyi katona esett el. A békeszerződések Ausztriának ítélték, de az osztrák csendőrséggel szemben fellépő magyar ellenállás hatására itt is népszavazást írtak ki. Ez alapján Nagysároslak Ausztria mellett döntött. [[1920]] és [[1939]] között a gazdasági nehézségek miatt sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. [[1945]] áprilisában 14 napig volt hadszíntér. A [[második világháború]]nak 29 katona és 18 civil áldozata volt a községben. 1945-ben a szovjetek gyűjtőtábort létesítettek itt, ahol mintegy 7000 foglyot őriztek, s amelyet csak augusztus 22-én ürítettek ki. [[1958]]-ban új iskola építésébe kezdett a község, mely [[1960]]-ban lett készen. Ekkor épült ki a vízvezeték-hálózat is. [[1971]]-ben közigazgatásilag [[Strém]]hez csatolták. [[1981]]-ben kulturális egyesület alakult és bormúzeum létesítésébe kezdtek. Ebben az évben avatták fel az új tűzoltószerházat is. Nagysároslak [[1996]]-óta újra önálló község. A község új címerét [[1998]]-ban avatták fel.

 

 

[[2001]]-ben 463 fő lakta, 444 német, 8 magyar, 3 horvát, 8 egyéb nemzetiségű.

 

{{Németújvári járás}}

 

{{DEFAULTSORT:Nagysaroslak}}