„Vígh Tamás” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Katona József Vígh Tamás Kecskemét.jpg|bélyegkép|balra|Vígh Tamás: ''[[Katona József (író)|Katona József]]'', [[Kecskemét]]]]

A Főiskolán 1952-ben végzett, diplomamunkája, az ''Éneklő ifjúság'' nagy sikert aratott. A kétalakos szobor egyértelműen mutatja a mester hatását, de a ruhák redőzése mintha már megelőlegeznék a későbbi, érett szobrász stílusát. Készített egy ''Kecskék'' című szobrot is, amiről Ferenczy Béni a következőt írta neki: ''„Láttam a kecskéket. Kitűnő munka. De már elég volt a kitűnő munkákból. Most már valami olyat kell csinálni, ami nem tetszik senkinek, csak nekünk.”'' E szavak kapcsán gondoljunk Ferenczy Béni híres „vézna” [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-szobrára, ami szakított a hamis idealizálással, a kritika szinte általános viszolygása mellett.<ref>{{cite book|author=Vekerdi László|authorlink= Vekerdi László|title= Vígh Tamás|publisher= Corvina Kiadó|year= 1983|id= ISBN 963-13-1337-9|pages=11}}</ref>

 

A Főiskola után a [[Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola|Budapesti Művészeti Gimnáziumban]] helyezkedett el tanárként, 1955-ig dolgozott az iskolában. Még a végzése évében belépett a [[Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége|Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségébe]]. Első műveinek sora sikert aratott, dicsérték (''Delfines kút'', ''Pihenő (Fekvő) nő'', ''Bessenyei Ferenc'' portrészobra). 1954-ben megkapta a [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]] II. fokozatát. 1958-ban került a helyére a ''Krúdy emléktábla'' [[Budapest]]en, a Krúdy Gyula utca–József körút sarkán, ám az ugyanebben az évben készült férfi- és fiúaktot ábrázoló szobra kapcsán megtapasztalta az első ellenállást műveivel kapcsolatban. Az alumíniumból készült alkotás eredetileg [[Bátonyterenye|Nagybátonyba]] készült, a helyiek tiltakozása miatt azonban végül [[Balassagyarmat]]ra került, az ideggyógyintézet kertjébe. ''Bőség'' című kettős női aktszobrát [[Debrecen]]ben pár hónap után az eredeti helyéről kirakták a Nagyerdőbe. ''Katona József'' szobrát 1960-ban készítette, két évvel később állították fel [[Kecskemét]]en. Híres ''Bartók'' szobra 1961-ben került a budapesti [[Feneketlen-tó]]hoz. 1963-ban feleségével, Kincses Máriával közös kiállítása nyílt a Mednyánszky Teremben, a kritika egyértelműen dicsérő hangon emlékezett meg róla. 1964-ben készült ''Magvetők'' című nagyszabású kő domborműve, ami három évvel később került végleges helyére, a [[Debreceni Egyetem|Debreceni Agrártudományi Egyetem]] aulájába.

 

 

[[Fájl:Kodály Vigh Tamás.jpg|bélyegkép|Vígh Tamás: ''[[Kodály Zoltán]]'', [[Szeged]]]]

[[Fájl:Beszedes Jozsef Siofok.jpg|bélyegkép|balra|Vígh Tamás: ''[[Beszédes József]]'', [[Siófok]]]]

Következő emlékműterve 1971-ben készült [[Székesfehérvár]] számára: az ''Életfa''. A csodálatos alkotás organikus elemekből épített fa, szinte minden része ugyanabból az alapformából épül, vonalaiban „a népművészet évszázadainak hallatlan variációs tudása tekergőzik. … az ''Életfa'' hajlásaiban vitathatatlanul emberi erő lüktet. Felidéződik benne a székesfehérvári táncosnők reppenő bája, a térdeplő lány szívós törékenysége, a magvető asszony méltósága, a subások súlya.”<ref>{{cite book|author=Vekerdi László|authorlink= Vekerdi László|title= Vígh Tamás|publisher= Corvina Kiadó|year= 1983|id= ISBN 963-13-1337-9|pages=44}}</ref>

 

Pályázott nagyobb megbízásokra ezután is, de a Budapesti Vegyiművek pályázatán egy szokványos, felületes szobor nyert, a Kertészeti Egyetem elé tervezett alkotását sem fogadták el, mert nem asszociált a növényzetre.<ref>{{cite book|author=Vekerdi László|authorlink= Vekerdi László|title= Vígh Tamás|publisher= Corvina Kiadó|year= 1983|id= ISBN 963-13-1337-9|pages=49–50}}</ref> Az eltelt időben remek portrékat készített (Krúdy, Nagy László, Bartók, Madách, Radnóti, Petőfi). Ezek alapján Kovács Gyula a portrészobrászat úttörő mesterei közé sorolta.<ref>{{cite book|author=Vekerdi László|authorlink= Vekerdi László|title= Vígh Tamás|publisher= Corvina Kiadó|year= 1983|id= ISBN 963-13-1337-9|pages=50–51}}</ref> Szobrászi tevékenysége mellett remek és úttörő stílusú-kvalitású [[érem|érmeket]] is készített, amivel iskolát teremtett. A ''Tudományos Akadémia I–II.'' (1961) érmein felidézte a ''Magyar mérnök'' függőónos figuráját. Más érmein – ''Akadémiai emlékérem'', ''Quazza-'' (1979), ''Kodály-'' (1973) és ''Rákóczi-plakett'' (1975) – dekoratív jelentéssel ruházza fel az írást, a felirat ''inscriptio'' lesz. Legkülönlegesebb éremsorozata az ''Érmek Rozgonyi Iván verssoraira'' volt. Kitört a kerekded alakzatból, az egysíkú éremformából, és némelyikre fogorvosi fúrógéppel írt fel idézeteket. Sajátosan jellemző rájuk „…az elő- és hátlap áttört összefonódása, az áthajlások egyik oldalról a másikra, a görbült terek határokat átszelő folytonossága. Mert a tér az érmek tárgya, s nem az alakok és vonalak.”<ref>{{cite book|author=Vekerdi László|authorlink= Vekerdi László|title= Vígh Tamás|publisher= Corvina Kiadó|year= 1983|id= ISBN 963-13-1337-9|pages=53–54}}</ref>

1980-ban állították fel [[Esztergom]]ban, a [[Esztergomi bazilika|Bazilika]] déli oldalán ''Városalapító'' című alkotását. A helyet [[Molnár Péter (építész)|Molnár Péter]] építész választotta ki. Először az ''Életfát'' akarták itt elhelyezni, de a város figurális szoborhoz ragaszkodott. Így készült el a hatalmas, mintegy négy méteres, szekérre állított figura. 1983-ban [[Győr]]ben állították fel nevezetes Ady-szobrát ''(Ady négy arca)'', 1992-ben pedig ''Régészet'' című alkotását [[Pécs]]ett (a terv már 1973-ban kész volt). 2006-ban 56-os emlékművet avatott az Akadémia előtt: I. Tóth Zoltán történész, az Akadémia utcai pártház előtt lelőtt történész, akadémikus emlékművét készítette el fekete gránitból.<ref name="Csejdy"/> 2007-ben életmű kiállítást rendeztek műveiből a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]] Barcsay Termében és a [[Kiscelli Múzeum]]ban, ahol kiállították az addigra már elkészült és felállításra váró Tisza szabályozása emlékművének az alakjait is.

 

 

 

== Elismerései ==