„Grősz-per” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
Rövid időn belül kiderült, hogy a megállapodás sikertelen. A papság, s a főpapok is vonakodtak együttműködni (lényegileg meghátrálni) az állammal, nem támogatták (gyakorlatilag) a békepapságot, s állandóan keresték azokat a kibúvókat, amelyekkel esetleg az egyházat kedvezőbb helyzetbe tudták volna hozni. A [[Magyar Dolgozók Pártja|Magyar Dolgozók Pártjának]] vezetése 1951 késő tavaszától fokozott nyomás alá helyezte a püspöki kart. 1951. május 4-én kelt "Az MDP KV Titkárság határozata a Párt egyházpolitikájának irányvonaláról"<ref>MOL M-KS276./. 54/142. őe. 1-12. p. </ref> című dokumentumban megállapította, hogy az együttműködés (gyakorlatban az egyház teljes behódolása) sikertelen, s ezért erősebb nyomás alá kell helyezni az egyházat, úgy, hogy az esetlegesen legkompromittálhatóbb, leginkább ellenálló püspököt el kell távolítani, vád alá kell helyezni, s el kell ítélni. Ezt össze kell kötni a [[ciszterciek]] és a [[Pálos rend]] elleni fellépéssel. Ekkor még nem dőlt el egyértelműen, hogy melyik püspök legyen a per vádlottja, de alapból elsődlegesen Grősz József neve merült fel.
{{Idézet|Javasoljuk tehát, hogy Grősz és társai a perben igenis vádlottak legyenek, tartóztassuk le őket. Ennek előfeltétele azonban a komoly bizonyító anyag. Ha nincs elég bizonyíték, vagy ha a bizonyítékok túl közvetettek, akkor helyesebb háziőrizetbe venni, internálni őket, és így lehetetlenné tenni püspöki funkcióik gyakorlását. Mérlegelni kell, hogy nem kell-e egyikkel szemben ezt, a másikkal szemben a másik eljárást alkalmazni.|Az MDP KV Titkárság határozata a Párt egyházpolitikájának irányvonaláról}}A fenti [[Révai József (politikus)|Révai József]] által megfogalmazott dokumentum már gyakorlatban a per előkészítésének tekinthető, ez alapján válogatta ki az [[Államvédelmi Hatóság]] a per résztvevőit.
==A per előkészületei és a vádlottak==
| |||