„Termőtáj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A termőtájak osztályzása: rózsaszín link → kék link |
a →A magház helyzete: rózsaszín link → piros link (egyértelműsítés) |
||
45. sor:
== A magház helyzete ==
[[Fájl:Ovary position.svg|right|thumb|350px|A magház helyzete a virágban vázlatosan: '''I.''' felső állású magház; '''II.''' középső állású magház; '''III.''' alsó állású magház; a betűk jelentése: '''a''' – porzótáj; '''g''' – termőtáj; '''p''' – sziromlevelek; '''s''' – csészelevelek; '''r''' – vacok]]
A magház helyzete a többi virágrészhez (takarólevelek, porzók) viszonyítva háromféle lehet. Egy teljes virágban a viráglevelek rendesen térbeli és időbeli egymásutániságban a következő sorrendben alakulnak ki: [[csészelevél|csészelevelek]], [[sziromlevél|sziromlevelek]], porzólevelek és termőlevelek. Az ősibb jellegű virágban a magház tehát a [[virágtengely]] csúcsán, a takaró- és porzólevelek fölött ered. Ez a tipikus '''felső állású''' magház, s az ilyen virágot ''flos hypogynus''nak – vagyis magház alatti elhelyezkedésű virágnak – nevezzük. (A magyar és a görög szakkifejezés más-más nézőpontból közelíti meg ezt a morfológiai sajátosságot: a magyar arra mutat rá, hogy a magház a többi viráglevél fölött helyezkedik el, míg a görög kifejezés arra, hogy a viráglevelek a magházhoz képest alacsonyabban vannak.) Ha a virágtengely vége, vagyis a [[Vacok (botanika)|vacok]] kehelyszerűen ''(hypanthium)'' kiszélesedik, avagy a magház a vacokba kissé besüllyed, s a viráglevelek a magház középtája körül helyezkednek el, akkor '''középállású''' magházról beszélünk, magát a virágot tekintve pedig perigün virágról ''(flos perigynus)''. Ha a magház teljesen belesüpped a vacokba, s az körbe is növi a magházat szövetével, s így a többi viráglevél a magház tetejétől ered, akkor '''alsó állású''' magházról illetőleg epigün virágról ''(flos epigynus)'' beszélünk.
Látszólag egyszerűnek tűnik a felső, középső és alsó állású magház létének megállapítása. Azonban a magház valóságos helyzete csak szövetfejlődéstani (hisztogenetikai) vizsgálatokkal dönthető el. Pl. az [[ernyősvirágzatúak]] ''(Umbelliferae)'' virágfejlődését vizsgálva megállapították, hogy a magház alapvetően mint felső állású magház szerveződik, azonban a többi viráglevél hozzánő a magház külső falához, s így a takaró- és porzólevelek a magház felső részétől erednek; mindebből az következik, hogy egy eredendően felső állású magház a virágfejlődés közben ál-alsóállású magházzá alakul. A magházat körülvevő szöveteket kétféleképpen is le lehet vezetni, mely két szembenálló elméletet is jelent.
| |||