„Határozó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Angol wiki követése |
szócikk jobbítása |
||
1. sor:
A [[hagyományos nyelvtan]]ban a '''határozó'''
* helyféle, időféle, módféle vagy állapotféle körülmény kifejezője;
* olyan gondolkodásbeli körülmények kifejezője, mint az ok, a cél stb.;
* vonzat, mely kiegészíti szerkezeti alaptagjának jelentését.
== Magyar grammatikákban ==
A határozó alaptagja többféle
* [[
* [[
* cselekvést kifejező [[főnév]]: ''iskolába '''járás''''';
*
*
*
* [[
=== Határozófélék ===
A határozók fajtái számosak. Egyazon [[nyelv]] [[
* helyhatározó: '''''
* időhatározó: ''
* számhatározó: ''
* állapothatározó-félék:
:
:
:* essivusi állapothatározó, mely valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki, és több jelentése lehet:
::– factivusi jelentése, azaz funkcióba jutást fejez ki: '''''igazgatónak''' tesz meg'';
::– predicativusi jelentése (funkciót tulajdonít): '''''mint ápoló''' dolgozik'';
::– nuncupativusi jelentése (megnevezést fejez ki): ''Nálunk a kukoricát '''tengerinek''' nevezik'';
* eredethatározó: '''''forrásból''' ered'', ''Házasság lett '''belőle''''', '''''közülük''' jött'';<ref>A ''közülük''-féle határozót Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 partitívuszi határozóként különíti el (407. o.).</ref>
* eredményhatározó: ''A birtok '''gazdasággá''' fejlődött'', '''''Kétfelé''' kell vágni'';
* társhatározó:
:*
:* a társ élettelen: ''Beleestem '''kocsistul''''';
* módhatározó: '''''természetben''' fizet'', '''''szépen''' énekel'', '''''szünet nélkül''' énekel'', '''''hirtelen''' lendül'', '''''semmiképpen''' nem tenné'', '''''játszva''' oldja meg'';
* okhatározó: '''''kényszerből''' cselekszik'', '''''Az intézkedés nyomán''' helyreállt a rend'', '''''miattam''' aggódik'', ''retteg '''elindulni''''', '''''Ismerve''' a körülményeket tájékozódott'';
* célhatározó, mely két típusú lehet:
:1. azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe: ''harcol '''a jogaiért''''', ''megteszi '''az ügy érdekében''''', ''Megyek '''bevásárolni''''';
:2. azt határozza meg, hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minőségi szerepre: ''odakészíti a fazekat '''a levesnek''''', ''Pista alkalmas '''katonának''''', '''''az ifjúság javára''' tesz'', ''képes '''megoldani''''';
* [[tekintethatározó]]: ''jártas '''a dolgokban''''', '''''korát tekintve''' egészséges'', '''''Lényegében''' elégedett vagyok'', '''''Indulni''' indulhatunk'' ''(figura etymologica)'';
* fok-mértékhatározó: '''''talpig''' becsületes'', '''''átlagon felül''' teljesít'', '''''annyira''' fél'', '''''kérve''' kér'';
* eszközhatározó:
:
:* személy: '''''Pista révén''' üzen'';
* részeshatározó: ''
* hasonlító határozó: ''
* aszemantikus határozói vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a fenti határozófajták egyikébe sem, mert jelentésüket nem lehet pontosan körülhatárolni: ''bízik '''valamiben''''', ''fellép '''valami ellen''''', ''igyekszik '''elmenni'''''.
Megjegyzés: Keszler Borbála szerint eszközlő határozó is van, mely más cselekvőt fejez ki, mint a grammatikai alany:<ref>Keszler Borbála. A határozók. Keszler Borbála (szerk.). ''Magyar grammatika''. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. 423–443. o., idézi P. Lakatos 2006, 157. o.</ref>
:– műveltető ige cselekvője: ''kimosatja a ruhát '''a feleségével''''';
:– passzív ige cselekvője: '''''A diákok által''' elvégzett feladatok jók lettek''.
Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 másként rendszerezve bár, de lényegében a fenti határozóféléket mutatja be, néhány különbséggel:
* A fentebb aszemantikus határozói vonzatoknak nevezetteket vonzathatározóknak nevezi, megjegyezve, hogy ezek hagyományos elnevezése „állandó határozó”.<ref name="jaszo_389">Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 389. o.</ref>
* Nem sorolja a számállapot-határozót a belső állapothatározóhoz, hanem külön határozóként kezeli az állapotféle határozók kategóriáján belül.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 402. o.</ref>
* Nem nevezi meg külön az eszközlő határozót, hanem személynévvel kifejezett eszközhatározónak tekinti.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 405. o.</ref>
Ugyanez a grammatika még két határozófélét különít el:
* A képes helyhatározónak olyan alaptagja van, mely konkrét jelentéssel helyhatározót kíván, de elvont jelentése is lehet, és ilyennel képes helyhatározója van: ''A tudósok behatolnak a természet '''titkaiba''''', ''Apám '''szájából''' szép volt az igaz''.<ref name="jaszo_389"/>
* A partitívuszi (vagy részelő) határozó rész-egész viszonyt fejez: ''Evett '''a kenyérből''''', ''Bizonyára sokan ismerik '''közületek''' a seregélyeket''.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 407. o.</ref>
=== A határozó szófaja ===
Határozót kifejező szófaj lehet névszó, igenév vagy határozószó. A névszó kapcsolódhat az alptagjához [[rag]], [[névutó]] vagy a ''mint'' [[viszonyszó]] ségítségével.<ref name="lakatos"/>
Névszós példák:
* A főnév lehet:
:* ragos: ''a szobá'''ban''' ül'';
:* ragtalan: '''''Öt éve''' nem látták egymást'';<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 395. o.</ref>
:* névutós: '''''a háború alatt''' eltűnt'';
:* ''mint''-tel kapcsolt: ''édesebb, '''mint a méz'''''.
* A melléknév gyakrabban ragos ('''''jókedvűen''' ébredt''), de előfordul ragtalanul is: '''''csüggeteg''' ébredt''.
* Van személyes névmással kifejezett határozó ('''''tőlem''' származik'') és másféle, ragos névmással (''gyönyörködik '''valamiben''''') vagy névutóssal kifejezett: ''áskálódik '''valaki ellen'''''.
* Mint a főnév, a számnév is lehet:
:* ragos: '''''Hétig''' lehet vacsorázni'';
:* névutós: '''''Három körül''' várlak'';
:* ''mint''-tel kapcsolt: ''több, '''mint száz'''''.
Igeneves példák:
* főnévi igenév: ''igyekszik '''elmenni''''';
* határozói igenév: '''''ájulva''' esett össze'';
* ragos melléknévi igenév: '''''dermedten''' állt''.
Határozószós példák:
* tulajdonképpeni határozószó: '''''Régóta''' nem láttam'';
* határozószói névmás: '''''ahová''' megyek''.
Egyéb főnévi értelemben vett szó vagy szerkezet is lehet határozó, pl. ''Erre '''a csakra''' nem volt mit felelni''.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 384. o.</ref>
Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 határozóknak tekint [[állandósult szókapcsolat]]okban részt vevő szavakat is, pl. '''''dugába''' dől'', '''''nagyra''' tart''. Érve az, hogy, bár az szókapcsolatok jelentésük szempontjából csak együtt értelmesek, mégis grammatikailag elemezhetők.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 387. o.</ref>
=== A határozók szerkezeti felépítése ===
A fenti példákban található több szóból álló határozókon kívül ennek a mondatrésznek vannak még másféle szerkezeti felépítései is.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 385–387. o. nyomán szerkesztett szakasz.</ref>
A '''halmozott határozó''' két vagy több egymásnak mellérendelt határozóból áll: '''''az utcákon vagy a tereken''' játszanak''; '''''láz és köhögés miatt''' fekszik''; '''''a fotel mögött és az asztal alatt''' hevernek''; '''''az anyjánál is, az apjánál is''' magasabb''.
A '''többszörös határozó''' is több határozóból áll, de lépcsőzetes szerkezetű: '''''az ablak alatt üldögélve''' várja'', '''''nagyon sokszor''' megígérte''.
A '''kettős határozó''' általában egy kezdő- és egy végpontra utal: ''évről évre'', ''látástól vakulásig''.
Az '''összekapcsolt határozó''' vagy '''értelmező határozó''' tagjai közül az egyik pontosítja a másik jelentését: ''ott lenn'', ''tegnap reggel'', ''kezében ernyővel''.
Az '''összetett határozó''' ragtalan névszó és igenév kapcsolata: ''A kislány igyekszik '''ügyes lenni''''', '''''Beteg lévén''' nem mehettem el a színházba''.
== Más nyelvek grammatikáiban ==
Amennyiben a határozót egységes mondatrésznek tekintjük, ennek más nyelvek grammatikáiban nem felel meg ugyanilyen, hanem több mondatrészhez tartozóknak tekintenek különböző magyar értelemben vett határozóféléket.
Olyan nyelvek hagyományos grammatikáiban, mint az [[angol nyelv|angol]], a [[francia nyelv|francia]] vagy a [[román nyelv|román]], legközelebb a „határozó” terminushoz a ’kiegészítő’ jelentésű ''complement'', ''complément'', illetve ''complement'' áll, de ennek a terminusnak tágabb értelmezést adnak, és beleértenek más, a magyar grammatikákban nem hatátozóknak tekintett mondatrészeket is.
Egyes '''angol grammatikákban''' a ''complement'' terminus magába foglalja a részeshatározónak megfelelő ''indirect object'' ’közvetett tárgy’ elnevezésű mondatrészt.<ref>Crystal 2008, 92. o.</ref> Példa: ''The teacher gave a letter '''to the girl''''' vagy ''The teacher gave '''the girl''' a letter'' ’A tanító/tanár levelet adott át a lánynak’.<ref>Crystal 2008, 336. o.</ref> Ezekben a grammatikákban ugyancsak ''complement''-ek az ''adverbials'' ’határozószói’ elnevezésű hely-, idő-, mód- stb. határozóknak megfelelő szavak, szókapcsolatok, de még mellékmondatok is. Példák a ''When is she going?'' ’Mikor megy (ő – ''nőnem'')?’ kérdésre adott válaszban: ''Now/Very soon/In five minutes/Next week/When the bell rings'' ’Most/Nagyon hamar/Öt perc múlva/A jövő héten/Amikor a harang megszólal’.<ref>Crystal 2008, 14. o.</ref> Megjegyzendő ugyanakkor, hogy hagyományosan a ''complement''-ek közé sorolják a [[Tárgy (nyelvtan)|tárgyat]] is.
Hasonló nézetűek a hagyományos '''francia grammatikák''' is. Ezekben a határozók megfelelői a következők:
* A ''complément d’objet indirect''-nek (szó szerint ’közvetett tárgyi kiegészítő’) megfelel:
:* a részeshatározó: ''La grêle a nui '''aux récoltes''''' ’A jégeső kárt okozott a termésnek’;<ref>Dubois 2002, 332. o.</ref>
:* a képes helyhatározó: ''Il parlera '''de la mer''''' ’Beszélni fog a tengerről’;<ref>Karakai 2013, 138. o.</ref>
:* aszemantikus határozói vonzatok: ''Je m’efforce '''de''' les '''comprendre''''' ’Igyekszem megérteni őket’;<ref>Karakai 2013, 104. o.</ref>
* A ''complément d’agent'' (szó szerint ’cselekvői kiegészítő’) megfelelője az eszközlő határozó: ''La maison a été construite '''par trois maçons''''' ’A házat három kőműves építette’ (szó szerint ’A ház három kőműves által lett megépítve’).<ref>Karakai 2013, 52. o.</ref>
* A ''compléments circonstanciels'' (szó szerint ’körülményi kiegészítők’) nagy osztálya a legtöbb magyar grammatikákban található határozónak felel meg, de a ''compléments circonstanciels'' között olyanok is megtalálhatók, melyek nincsenek elkülönítve magyar grammatikákban, ahol állapothatározókként szerepelnek. Ezek a következők:<ref>Grevisse – Goosse 2007, 390. o.</ref>
:– ''complément circonstanciel d’opposition'' ’ellentéthatározó’, melyet olykor ''complément circonstanciel de concession'' ’megengedő határozó’-nak neveznek, vagy a kettőt együtt veszik és ’ellentét- vagy megengedő határozó’-nak nevezik: ''Je l’ai reconnu '''malgré l’obscurité''''' ’Megismertem a sötétség ellenére’;
:– ''complément circonstanciel de condition'' ’feltételhatározó’: ''Appelez-moi '''en cas de besoin''''' ’Hívjanak szükség esetén’.
Állapothatázónak felel meg a francia grammatikákban az ún. ''épithète disjointe'' (szó szerint ’elválasztott melléknévi jelző’) is: ''La neige tombe '''dense et affreuse''''' ’A hó sűrűn és szörnyűségesen esik’ ([[Victor Hugo]]), mely jelző jellegét az alannyal [[Nyelvtani nem|nemben]] és [[Szám (nyelvtan)|számban]] való egyezése adja.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 418. o.</ref>
Ugyancsak ''complément'' a francia grammatikákban a tárgy [''complément d’objet direct'' (szó szerint ’közvetlen tárgyi kiegészítő’)] és a nem melléknévvel kifejezett [[jelző]] [''complément du nom'' (szó szerint ’a főnév kiegészítője’)].
A '''román grammatikák'''ban is megvannak a fenti ''compléments'' kategóriák, az ún. „körülményi kiegészítők” fajtáit beleértve, de még kéttőt különítenek el, melyek állapothatározóknak felelnek meg:<ref>Bărbuță 2000, 263. o.</ref>
* ''complement cumulativ'' ’gyűjtő határozó’: '''''În afară de fructe''', se vând și legume'' ’Gyümölcsökön kívül zöldségeket is árulnak’;
* ''complement de excepție'' ’kivételhatározó’: '''''Afară de voi''', n-a mai venit nimeni'' ’Rajtatok kívül senki sem jött el’.
Ezeken a ''complemente''-nek nevezett mondatrészeken kívül számba vesznek még egy ''element predicativ suplimentar'' (szó szerint ’állítmányi pótelem’) nevűt is: ''Copiii aleargă '''voioși''''' ’A gyerekek vidáman futkároznak’. Ennek jellegzetessége az, hogy két alaptagja van, az [[állítmány]] és az alany, mellyel nemben, számban és [[Eset (nyelvtan)|esetben]] egyezik. Ugyancsak állapothatározónak felel meg.<ref>Bărbuță 2000, 268. o.</ref>
A román grammatikákban is ''complement'' a tárgy [''complement direct'' (szó szerint ’közvetlen kiegészítő’)].
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5 (Hozzáférés: 2016. július 26)
* {{ro}} Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://docs.google.com/file/d/0B7TY-evjcgCUYTNiZGRiMjYtMmUwZi00ZGUzLTkxOGMtMjY1NmNiMGY3NmMx/edit?pref=2&pli=1 ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 2016. július 26)
* {{en}} Crystal, David. [http://data.ulis.vnu.edu.vn/jspui/bitstream/123456789/1966/1/54_1405152974.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2016. július 26)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9
* Karakai Imre: [http://frantan.elte.hu/dokk/Karakai.nyelvtan.pdf ''Francia nyelvtan magyaroknak'']. 6. kiadás. Utolsó frissítés: 2013. december 2. (Hozzáférés: 2016. július 26)
* P. Lakatos Ilona (szerk.). [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. ISBN 963-9704-28-8 (Hozzáférés: 2016. július 26)
{{DEFAULTSORT:Hatarozo}}
| |||