„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
 
==A honfoglalás befejezése==
[[Kép:HonfoglaloArpad.jpg|right|thumb|300px350px|Munkácsy festménye a honfoglalásról]]
[[894]]-ben érett meg a bizánci-magyar együttműködés, és Árpád megtámadta [[I. Szimeon (bolgár cár)|Szimeon]], bolgár cár birodalmát. A bolgár cárság sorozatos csatavesztést szenvedett a magyar seregektől, és az Al-Duna területét feladták. Ezzel a Délvidék is Árpád népének uralma alá került, de az al-dunai csaták alatt a bolgárok szövetkeztek a [[besenyők]]kel, akik megtámadták az Etelközben élő magyarokat. Sereg híján nem tudták felvenni a küzdelmet a besenyőkkel, és így a Kárpátok hágóin át [[Erdély]]be menekültek, és itt le is telepedtek. A [[Tisza]] vidékéig magyar terület lett a Kárpát-medence, és Árpád serege sorozatos csatákat vívva szilárdította meg pozícióit az őshazában. <br>
[[899]] [[március]]ában [[Arnulf]], keleti frank király érkezett a magyar fejedelem udvarába, és arra kérte Árpádot, hogy segítsen neki legyőzni az [[itália]]i király seregeit, és akkor a magyaroké lehet egész Pannónia, azaz a mai [[Dunántúl]]. Árpád seregei legyőzték Berengár, itáliai király hadait, és a [[Lombardia|Lombardiából]] hazatérő magyar seregek birtokba is vették a Dunától nyugatra eső területeket. Azonban a morvák is szemet vetettek ezekre a területekre, és megtámadták az itt szállást kereső magyarokat. Árpád serege legyőzte a morvákat, és büntetésül elfoglalta azok [[nyitra]]i hódításait is, így [[900]] őszére az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá került, és Árpád vezetése alatt végéhez ért a honfoglalás.