„Viszkozitás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: HTML-sortörés |
Címke: HTML-sortörés |
||
5. sor:
== Newton elmélete ==
Egy gáz vagy folyadék [[lamináris áramlás]]a során a közeg egyes rétegei különböző sebességgel áramlanak. A különböző sebességű rétegek elcsúsznak, súrlódnak egymáson, melynek következtében nyíróerő lép fel. Ennek az erőnek semmi köze a szilárd testek elmozdításakor ébredő [[súrlódás]]hoz, mert a felületre merőleges erőnek (jelen esetben a gáz- vagy a folyadékrétegeknek egymásra gyakorolt nyomásából származó erőnek) nincs hatása a nyíróerőre. Ezen kívül a szilárd testek súrlódásával ellentétben nyugvó gáz vagy folyadék rétegei között nem lép fel nyíróerő.▼
[[Fájl:Viszkozitás.jpg|400px|balra]]
▲Egy gáz vagy folyadék [[lamináris áramlás]]a során a közeg egyes rétegei különböző sebességgel áramlanak. A különböző sebességű rétegek elcsúsznak, súrlódnak egymáson, melynek következtében nyíróerő lép fel. Ennek az erőnek semmi köze a szilárd testek elmozdításakor ébredő [[súrlódás]]hoz, mert a felületre merőleges erőnek (jelen esetben a gáz- vagy a folyadékrétegeknek egymásra gyakorolt nyomásából származó erőnek) nincs hatása a nyíróerőre. Ezen kívül a szilárd testek súrlódásával ellentétben nyugvó gáz vagy folyadék rétegei között nem lép fel nyíróerő.
A viszkozitás értelmezését elsőként [[Isaac Newton|Newton]] adta meg, aki feltételezte, hogy a rétegek párhuzamos és egyenletes áramlása esetén az elmozdulás irányával ellentétes irányú belső súrlódási erő (''F'') egyenesen arányos a súrlódó felületek nagyságával (''A'') és a sebességgradienssel (d''u''/d''y''). Az arányossági tényező az adott gáz vagy folyadék anyagi minőségére jellemző állandó a dinamikai viszkozitás (''η''):
14 ⟶ 15 sor:
Az ''F''/''A'' fizikai mennyiség a csúsztató feszültség ''τ'', amelynek a segítségével a törvény az alábbi alakban is felírható:
[[Fájl:Viskositaet1.svg|bélyegkép|200px|Különböző típusú folyadékokban a nyírófeszültség függése a sebesség[[gradiens]]től. <br />1 – dilatáns folyadék,<br /> 2 –
: <math>\tau = -\eta \frac{\mathrm du}{\mathrm dy} \Rightarrow \eta = -\frac{\tau}{\dot\gamma}</math>
| |||