„Igeszemlélet és igejelleg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link FA template (handled by wikidata) |
szócikk jobbítása |
||
1. sor:
{{Nyelvtani kategóriák}}
A [[nyelvészet]]ben az '''igeszemlélet''' ('''igeaspektus''', '''aspektualitás''') és az '''igejelleg''' ('''akcióminőség''', {{de}} '''Aktionsart'''<ref>A német terminust nem német nyelven írt munkákban is használják (lásd Bussmann 1998, 36. o., Crystal 2008, 38. o.).</ref>) az [[ige]] olyan kategóriái, melyekről nincs egységes nézet különböző [[nyelv]]ek nyelvészetében, és olykor egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek körében sem. Egyesek csak az igeszemlélet fogalmát használják, az igeszemléletekhez sorolják azokat is, melyeket mások igejellegeknek tekintenek.<ref>Bussmann 1998 megjegyzése egyes angolajkú nyelvészekről (36. o.).</ref> Mások megkülönböztetik a két kategóriát, megjegyezve, hogy szorosan összefonódnak,<ref name="bussmann_97">Bussmann 1998, 97. o.</ref><ref name="bokor_219">Bokor 2007, 219. o.</ref> de közöttük sincs egység annak tekintetében, hogy mely vonások tartoznak az egyikhez, és melyek a másikhoz. Az is gond, hogy egyes igeszemléletek/igejellegek elnevezései alatt különböző nyelvészek más-mást értenek.
Van olyan nézet, amely szerint az igeszemlélet azt fejezi ki, hogy a cselekvés eléri vagy nem éri el a célját, illetve azt, hogy időben korlátozottan vagy korlátozás nélkül megy végbe, az igejelleg pedig a a cselekvés, történés tartamát, lefolyásmódját fejezi ki.<ref name="bokor">Bokor 2007, 219–220. o.</ref>
Más nézet a kifejezésük eszközei szerint különbözteti meg a két kategóriát: az igeszemlélet szóalaktani<ref>A „szóalaktan” terminus Bokor 2007-ben található értelmében (254. o.).</ref> módszerekkel lenne kifejezve, az igejelleg pedig az igető [[szókincs|lexikális]] jelentésébe lenne beleértve vagy [[szóképzés|képzők]] útján lenne kifejezve.<ref name="crystal">Crystal 2008, 38. o.</ref> Megint mások szerint igejelleg csak az, amit képzőkkel fejeznek ki.<ref>Bussmann 1998 megjegyzése az igejelleg kifejezéséről vallott különböző nézetekről (36. o.).</ref>
Azok között a nyelvészek között is, akik csak igeszemléletet vesznek tekintetbe, jelentős nézeteltérések vannak az ezen belül létező kategóriák kezelését és leírását illetően. Ez annak tudható be, hogy a szemlélethez több tényező kölcsönhatása járulhat hozzá: az ige lexikális jelentése, az ige szóalaktani képe, [[segédige|segédigék]], [[igeidő]]k, az ige [[bővítmény]]einek jellgzetességei stb.<ref>Bussmann 1998, 96. o.</ref>
Nem minden nyelv nyelvészetében foglalkoztak és foglalkoznak egyforma érdeklődéssel az igeszemléletekkel és az igejellegekkel. Olyanok esetében, mint például a [[szláv nyelvek]], már régen kezelik mélyrehatóan az igeszemléleteket, mivel ezekben viszonylag koherens rendszert alkotnak az által, hogy grammatikai eszközökkel jelölik őket, azaz gyakran azonos lexikális jelentésű igék szemléletek szerinti párokat alkotnak, olykor toldalék hiánya vs. grammatikai toldalékkal jelölve az igeszemléleteket, máskor toldalékkal az egyiket és a másikat. Viszonylag újabban olyan nyelvek grammatikáiban is foglalkoznak többé-kevésbé az igenemekkel és az igejellegekkel, amelyekben ezeket nem fejezik ki olyan rendszeresen, mint a szláv nyelvekben.
== Igetípusok igeszemlélet és igejelleg szempontjából ==
Bokor 2007 megkülönböztet igeszemléletet és igejelleget.<ref name="bokor"/>
Az igeszemlélet szempontjából kétféle ige volna:
* A '''folyamatos''' ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés nem éri el célját vagy időben korlátozás nélkül megy végbe: ''reszket'', ''tervez'', ''vásárol''.
* A '''befejezett''' ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés eléri célját vagy időben korlátozottan megy végbe: ''győz'', ''megír'', ''hazajön''.
Ugyanaz a szerző kétféle jellegszerinti igetípust különböztet meg:
* A '''tartós-huzamos''' ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés folyamatosan megy végbe vagy hosszabb ideig tart: ''zúg'', ''pislog'', ''bólingat''. Idetartoznak a gyakorítás jelentésárnyalatát kifejező igék is: ''lépeget'', ''eszeget''.
* A '''mozzanatos''' ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés egyszer megy végbe vagy pillanatnyi ideig tart: ''lő'', ''villan'', ''megfutamodik''. Van olyan mozzanatos ige is, amely cselekvés kezdetét vagy végét fejezi ki: ''fellobban'', ''legyőz''.
Bussmann 1998 és Crystal 2008 [[angol nyelv]]ű nyelvészeti szótárakban az alábbi terminusok jelennek meg, mindegyik mint igeszemlélet elnevezése, egyik sem mint igejellegé, bár Bussmann 1998-ban van ''Aktionsart'' szócikk,<ref>Bussmann 1998, 36. o.</ref> és Crystal 2008 is említést tesz róla az ''Aspect'' szócikkben.<ref name="crystal"/> Figyelembe véve az [[angol nyelv]] jellegzetességeit, ezeket az igeszemléleteket főleg a példák lexikális jelentése hordozza, esetleg szövegkörnyezetükkel együtt:
* állapotszerű (''stative'') vs. cselekvésszerű (''active'') vagy dinamikus (''dynamic'')
:Az állapotszerű igék nem járnak időben való változással (''own'' ’birtokol’, ''know'' ’tud’, ''like'' ’tetszik’), a cselekvésszerűek pedig folyamatokat, tevékenységeket, aktív helyzeteket felyeznek ki: ''blossom'' ’virágzik’, ''hit'' ’üt’.<ref name="bussmann_96">Bussmann 1998, 96. o.</ref>
* befejezetlen (''imperfective'' vagy ''aterminative/cursive'') vs. befejezett (''perfective'' vagy ''terminative''), folyamatos (''durative'') vs. nem folyamatos (''non-durative''), fokozatos (''progressive'') vs. nem fokozatos (''non-progressive''), nem teljes (''incomplete'') vs. teljes (''complete''), ''atelic'' vs. ''telic''
:Ezeket az angol nyelvű elnevezés-párokat gyakran szokták egyazon igeszemlélet-párra használni. Ezek időben nem behatárolt cselekvéseket, történéseket (''work'' ’dolgozik’, ''read'' ’olvas’, ''be burning'' ’ég’) helyeznek ellentétbe időben behatároltakkal: ''burn down'' ’leég’, ''have read a novel'' ’elolvasott egy regényt’.<ref name="bussmann_96"/>
* folyamat (''process'') vs. cselekvés (''action'')
:Ez a pár nem cselekvő által okozott állapotot vagy történést (''know'' ’tud’, ''blossom'' ’virágzik’) helyez ellentétbe cselekvéssel: ''hit'' ’üt’, ''read'' ’olvas’.<ref name="bussmann_96"/>
* ismétlődő (''iterative'' vagy ''frequentative'') vs. egyszeri (''semelfactive'')
:Ez az igeszemlélet-pár a folyamatos vs. nem folyamatos alkategóriája. Ismétlődő igék például ''flutter'' ’csapkod, ide-oda röpköd’ és ''breathe'' ’lélegzik’,<ref name="bussmann_342">Bussmann 1998, 342. o.</ref> egyszeriek pedig ''sneeze'' ’tüsszent’ és ''knock'' ’koppant’.<ref>Crystal 2008, 430. o.</ref>
* A szokásos (''habitual'') a folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Hosszú időtartamú, szünetekkel megszakított cselekvést, történést, állapotott fejez ki. Olykor az angol terminust az ''iterative''-vel tartják azonos jelentésűnek. Példák: ''Caroline '''works''' in England'' ’Caroline Angliában dolgozik’,<ref>Bussmann 1998, 499. o.</ref> ''She '''used to go''' to work by car'' ’Autóval szokott munkába járni’.<ref>Bussmann 1998, 604. o.</ref>
* A kicsinyítő (''diminutive'') a folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Kis intenzitású cselekvést fejez ki: {{de}} ''hüsteln'' ’köhécsel’ vs. ''husten'' ’köhög’, ''spötteln'' ’ingerkedik’ vs. ''spotten'' ’gúnyt űz’.<ref>Bussmann 1998, 315. o.</ref>
* A kezdődő (''inchoative'' vagy ''inceptive'') a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája: ''burst into flames'' ’lángba borul’, ''fall asleep'' ’elalszik’. A hirtelen kezdődőt angolul ''ingressive''-nek is nevezik.<ref name="bussmann_342"/>
* A változó (''transformative'') szintén a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Nem cselekvő által okozott állapotváltozást fejezi ki: ''age'' ’megöregszik’, ''cool off'' ’lehül’, ''go blind'' ’megvakul’.<ref>Bussmann 1998, 1220. o.</ref>
* A pillanatszerű (''punctual'') a nem folyamatos alkategóriájaként hirtelen cselekvést, történést fejez ki: ''explode'' ’felrobban’, ''find'' ’megtalál’.<ref name="bussmann_342"/>
* A befejező (''resultative'', ''conclusive'', ''effective'', ''finitive'' vagy ''terminative'') is a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Cselekvés végét, véghezvitelét fejezi ki: ''find'' ’megtalál’, ''kill'' ’megöl’.<ref>Bussmann 1998, 1004. o.</ref>
* Az angol ''factitive'' és ''causative'' terminusok részben a magyar műveltetőnek felelnek meg (az [[alany]] azt okozza, hogy másvalaki végezze az ige által kifejezett cselekvést: ''She makes him eat'' ’Eteti’),<ref>Crystal 2008, 70. o.</ref> de olyan igéket is minősítenek, amelyek történés (''fell'' ’ledönt’, ''melt'' ’olvaszt’) vagy minőségi változás okozását fejezik ki: ''blacken'' ’feketít’, ''redden'' ’pirosít’.<ref>Bussmann 1998, 168. o.</ref>
* Az intenzív (''intensive'') nagy intenzitású cselekvéseket, történéseket fejez ki: ''scream'' ’kiált, sikolt’, ''smash'' ’összetör, szétzúz’.<ref>Bussmann 1998, 579. o.</ref>
A [[közép-délszláv diarendszer]]hez tartozó [[sztenderd nyelvváltozat|sztenderd nyelvek]] grammatikái között vannak olyanok, amelyek csak igeszemléletekről szólnak, és ezek olyan alkategóriáiról, melyeket mások igejellegekként kezelnek, ez utóbbiak pedig megkülönböztetik az igeszemléletet az igejellegtől.
Ivan Klajn [[szerbek|szerb]] nyelvész (Klajn 2005) és a ''Gramatika crnogorskoga jezika'' ’A [[montenegrói nyelv]] grammatikája’ (Čirgić 2010) szerint két igeszemlélet van:<ref>Klajn 2005, 105–106. o. és Čirgić 2010, 115. o.</ref>
* A befejezetlen szemléletű igék (''nesvršeni'' vagy ''imperfektivni glagoli'') folyamatban levő, az időben behatárolatlan cselekvést, állapotot vagy történést fejeznek ki a jelenben, a jövőben vagy a múltban. Ezen igeszemléleten belül Čirgić 2010 szerint van két igekategória:
:* A folyamatosak (''trajni'' vagy ''durativni'') a cselekvés, állapot vagy történés szüntelen voltát felyezik ki: ''pričati'' ’mesél’, ''jesti'' ’eszik’.
:* Az ismétlődőek (''učestali'' vagy ''iterativni'') szünetekkel megszakított, de időben behatárolatlan cselekvést, történést fejeznek ki: ''kuckati'' ’kopogtat’, ''javljati se'' ’(időről időre) megjelenik’.
Klajn 2005 beleérti a befejezetlen ige fogalmába a folyamatosságot, és megjegyzi, hogy majd minden befejezetlen ige ismétlődő is lehet: {{sr}} ''Učenici pišu zadatak'' ’A tanulók írják a feladatot/feladatot írnak’ vs. ''Pisaću ti svakog dana'' ’Írni fogok neked minden nap’.
* A befejezett szemléletű igék (''svršeni'' vagy ''perfektivni glagoli'') Klajn 2005 szerint több kategóriához tartoznak:
:* pillanatnyi időtartamú cselekvést kifejezők (''trenutno-svršeni''): ''udariti'' ’üt’, ''skočiti'' ’ugrik’;
:* cselekvés kezdetét kifejezők (''početno-svršeni''):<ref>A cselekvés kezdetét kifejező igéket angolul ''inchoative''-nak vagy ''inceptive''-nek nevezik (Crystal 2008, 239. o.).</ref> ''zapevati'' ’énekelni kezd’, ''zaspati'' ’elalszik’;
:* cselekvés véghezvitelét kifejezők (''završno-svršeni''): ''pojesti'' ’megeszik’, ''pročitati'' ’elolvas’;
:* bizonyos (hosszabb-rövidebb) ideig tartó (''ingresivni''<ref>Más nyelvészek {{en}} ''ingressive'' alatt az ''inchoative'' szinonimáját értik (lásd Bussmann 1998, 548. o. vagy Barić 1997, 224. o.).</ref> és/vagy intenzív cselekvést kifejezők (''intenzivni''): ''porazgovarati'' ’röviden elbeszélget’, ''potrajati'' ’eltart, sokáig tart’, ''zaigrati se'' ’belefeledkezik a játékba’;
:* végsőkig vitt cselekvést kifejezők (''sativni''): ''najesti se'' ’jóllakik, tele eszi magát’, ''naspati se'' ’kialussza magát’.
Čirgić 2010 a ''završno-svršeni'' kategóriába sorol cselekvés végét kifejező igéket is: ''stići'' ’megérkezik’, ''dovršiti'' ’bevégez’.
A ''Hrvatska gramatika'' ’Horvát grammatika’ (Barić 1997) ugyanazokat az igeszemléleteket veszi számításba, mint az előzők, de az ezekben található igeszemlélet-kategóriákat külön kezeli igejellegekként (''načini radje''). Az ezekhez tartozó igéken kívül másokat is tekintetbe vész:<ref>Barić 1997, 223–224. o.</ref>
* faktitív igék (''učinski / faktitivni / uzročni glagoli''), melyek állapot megváltoztatását fejezik ki: ''bijeliti'' ’fehérít’, ''crveniti'' ’feketít’;
* „összehasonlító” igék (''poredbeni/komparativni glagoli''):
:* A „kisebbítő” igék (''deminutivni glagoli'') a szokásosnál rövidebb időtartamú vagy kisebb intenzitású cselekvést fejeznek ki. Lehetnek befejezetlen vagy befejezett szemléletűek: ''grickati'' ’rágcsál’ (befejezetlen) vs. ''gricnuti'' ’elrág’ (befejezett).
:* A „nagyobbító” igék (''augmentativni glagoli'') a szokásosnál nagyobb mértékű vagy intenzitású cselekvést fejeznek ki. Ezek is lehetnek befejezetlenek vagy befejezettek: ''prejedati se'' (befejezetlen) ’túl sokat eszik’ vs. ''prejesti se'' (befejezett) ’túl sokat megeszik’.
:* másvalaki cselekvésénél nagyobb mértékű vagy jobb hatású cselekvést kifejező igék (''majorativni glagoli''): ''nadvikivati koga'' (befejezetlen) vs. ''nadvikati koga'' (befejezett) ’túlkiabál vkit’.
Barić 1997 szerint egyes fentebb csak befejezetlenekként vagy csak befejezettekként bemutatott igekategóriáknak ellentétes szemléletű párjuk is van:
* ismétlődők: ''zatvarati'' (befejezetlen) ’(be)zár’ vs. ''pozatvarati'' (befejezett) ’mindent sorban bezár’;
* kezdődők: ''polijetati'' (befejezetlen) vs. ''poljeteti'' (befejezett) ’repülni kezd’;
* befejezők: ''dograđivati'' (befejezetlen) vs. ''dograditi'' (befejezett) ’hozzáépít’.
== Az igeszemléletek/igejellegek jelölése ==
Minden ige kifejez valamilyen igeszemléletet vagy/és igejelleget.<ref name="bokor"/> Ezeket többféle eszközökkel jelölik, melyek nyelvtől függően kisebb vagy nagyobb jelentőséggel bírnak. A szláv nyelvekben és a magyarban grammatikai eszközökként a toldalékok játsszák a főszerepet. Más nyelvekben, mint az angol vagy az [[újlatin nyelvek]], a grammatikai eszközök inkább az [[igeidő]]-alakok, a [[segédige|segédigék]] és a mondattani környezet, de a lexikális jelentés is jelentős eszköze az igeszemléletek és az igejellegek jelölésének.
=== A közép-délszláv diarendszer nyelveiben ===
Ezekben a nyelvekben, mint a szláv nyelvekben általában, az igeszemléleteket és igejellegeket főleg toldalékokkal, azaz prefixumokkal és szuffixumokkal, illetve ezek hiányával jelölik. Befejezetlen szemléletű igékből befejezett szemléletűeket képeznek és befejezettekből befejezetleneket, párokat alkotva.
Befejezett igét kétféleképpen lehet képezni befejezetlenből:
* prefixum hozzáadásával a befejezetlen igéhez: ''čitati'' ’olvas’ → '''''pro'''čitati'' ’elolvas’ ('''''Čitam''' knjigu'' ’Könyvet olvasok / Olvasom a könyvet’ vs. ''Oni traže da '''pročitam''' knjigu'' ’Azt kérik tőlem, hogy olvassak el egy könyvet / olvassam el a könyvet’);<ref>Klajn 2005, 106. o.</ref>
* a befejezetlen ige tövéhez illesztett szuffixum kicserélésével: ''bac'''a'''ti'' ’dob’ → ''bac'''i'''ti'' ’eldob’;<ref>Čirgić 2010, 114. o.</ref>
Befejezetlen ige befejezettből képezhető:
* szuffixum beiktatásával a [[főnévi igenév]] képzője elé: ''ustati'' ’feláll’ (egyszeri cselekvés) → ''usta'''ja'''ti'' ’feláll’ (szokásos cselekvés);<ref>Klajn 2005, p. 108.</ref>
* a befejezett ige tövéhez illesztett szuffixum kicserélésével: ''posjet'''i'''ti'' ’meglátogat’ (egyszeri cselekvés) → ''posjeć'''iva'''ti'' ’látogat’ (szokásos cselekvés).<ref>Barić 1997, 228. o.</ref>
Viszonylag kevés olyan ige van, melyek lexikális jelentése beleérti a befejezetlen/folyamatos igeszemléletet, és nincs befejezett szemléletű párjuk. Ilyenek például a ''postojati'' ’létezik’, ''stanovati'' ’lakik’, ''uticati'' ’befolyásol’ igék.<ref name="klajn_106">Klajn 2005, 106. o.</ref>
Vannak olyan igék is, melyeknek azért nincs párjuk, mert kettős szemléletűek. Szemléletüket a szövegkörnyezet adja meg. Ilyen a ''videti'' ’lát’ ige: ''Pred sobom je video beskrajnu ravnicu'' ’Végtelen síkságot látott maga előtt’ (befejezetlen) vs. ''Obradovao se kad me je video'' ’Megörült, amikor meglátott’ (befejezett). Az idegen eredetű igék többsége ilyen: ''organizovati'' ’szervez’, ''formirati'' ’alakít’, ''operisati'' ’operál, műt’.<ref name="klajn_106"/>
Összefüggés van igeszemlélet és igeidő között. Befejezett szemléletű igét általában nem lehet független mondatban jelen időben használni.<ref name="klajn_106"/> Az ''aorist''-nak nevezett, az [[újlatin nyelvek]]ben az egyszerű múlt időnek és a régi magyar nyelvben az elbeszélő múlt időnek megfelelő igealakot majdnem kizárólag befejezett szemléletű igék vehetik fel, mivel maga ez az időalak a múltban befejezett cselekvést fejez ki. Ezzel ellentétben az ''imperfekt''-nek nevezett ([[folyamatos múlt]]) időben csak befejezetlen (folyamatos) szemléletű igék lehetnek.<ref>Klajn 2005, 116–117. o.</ref>
=== A magyar nyelvben ===
A magyar nyelv kevésbé rendszeresen fejezi ki az igeszemléleteket és az igejellegeket, mint a szláv nyelvek. Sok igének, melyek mind befejezetlen/folyamatos szemléletűek, nincs meg a szemléleti párja (''létezik'', ''megbocsát'', ''gondoz'', ''elüldögél''), és több ige kettős szemléletű: ''modernizál'', ''létesít''.<ref name="bokor_219"/>
A magyar nyelvben az igeszemléleteket és igejellegeket az igetövek maguk fejezhetik ki, valamint az [[igekötő]]k és a képzők.
Az igeszemléletek kifejezője elsősorban az igekötők megléte vagy hiánya. Az igekötő általában befejezett szemléletűvé teszi az igét. Egyes befejezetlen/folyamatos vs. befejezett igepárok azonos lexikális jelentésű igékből állnak: ''ír'' vs. ''megír'', ''olvas'' vs. ''elolvas'', ''virágzik'' vs. ''kivirágzik''. Más esetekben az igekötő módosítja vagy megváltoztatja az ige lexikális jelentését, és ugyanakkor befejezetlen/folyamatos szemléletűből befejezetté teszi: ''megy'' vs. ''kimegy'', ''száll'' vs. ''leszáll''.<ref name="bokor_219"/>
Az ''el-'' igekötő annyiban különös, hogy olykor befejezetté teszi az igét (''elolvas''), máskor befejezetlen igéknek kiemeli ezt a szemléletét: ''elábrándozik'', ''elbámészkodik'', ''eltöpreng''.<ref name="bokor"/>
Az igekötő igejelleget is jelölhet, például cselekvés kezdetét (''hozzálát''), mozzanatosságát (''megörül''), nagy mértékét (''kidíszít''), túlzott voltát (''túlérik'').<ref>Bokor 2007, 246–247. o.</ref>
Igékhez hozzáadott képzőkkel lehet olyan igejellegeket kifejezni, mint gyakoriság (''lép'' vs. ''lépe'''get''''', ''eszik'' vs. ''esze'''get'''''), pillanatnyiság (''kopog'' vs. ''kopp'''ant''''', ''pereg'' vs. ''per'''dül'''''),<ref>Bokor 2007, 220. o.</ref> kezdés (''hever'' vs. ''lehever'''edik''''')<ref>Cs. Nagy 2007, 309. o.</ref>
Van a magyarban egy igeszemléleti segédige is, a ''szokott'', mely szokásos cselekvést, történést, állapotot fejez ki: ''Kati gyakran '''szokott''' uszodába járni''.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 370. o.</ref>
=== Más nyelvekben ===
Olyan nyelvek nyelvészetében is, amelyekben régebben nem foglalkoztak az igeszemléletekkel és az igejellegekkel, újabban felfigyeltek ezekre és kifejezésük módozataira, melyek csak részben hasonlítanak azokra, amelyek a szláv nyelvekben léteznek.
Például Gheorghe Constantinescu-Dobridor [[Románok|román]] nyelvész úgy tekinti, hogy az [[igemód]]dal vagy az igeidővel ellentétben, az igeszemlélet nem tartozik a román ige grammatikai kategóriáihoz. Úgy kezdi az „igeszemlélet” fogalom meghatározását, hogy „a szláv nyelvekre jellemző grammatikai kategória”, de megjegyzi, hogy a románban is kifejezik. Egyrészt ezt teszik bizonyos igeidők: a folyamatos múlt befejezetlen/folyamatos cselekvést, állapotot, történést fejez ki, az összetett múlt pedig befejezettet (lásd [[Igeragozás és igehasználat a román nyelvben]]).<ref name="dobridor">[https://dexonline.ro/definitie/aspect Constantinescu-Dobridor 1998], '''aspect''' szócikk.</ref> Példa: ''În timp ce '''mânca''', '''a sunat''' telefonul'' ’Miközben evett, megszólalt a telefon’.<ref>Avram 1997, 223. o.</ref> Az egyszerű múlt idő és a régmúlt idő is befejezett szemléletet ad az igének.
Másrészt lexikális eszközök felyeznek ki igeszemléletet. Egyes igék lexikális jelentése hordozza: ''a dormi'' ’alszik’ (befejezetlen/folyamatos), ''a se deștepta'' ’felébred’ (befejezett, mozzanatos).<ref name="dobridor"/> Olyan igéket, mint ''a începe'' ’kezd’, ''a continua'' ’folytat’, ''a sfârși'' ’végez, befejez’ szemléleti segédigéknek tekint, melyek nem lennének grammatikaiak, sem grammatikalizáltak, hanem lexikálisak, mivel [[állítmány]]ok, és nem képeznek jelentésbeli, alaktani és mondattani egységet azzal az igével, amelyet alárendelnek.<ref>[https://dexonline.ro/definitie/auxiliar Constantinescu-Dobridor 1998], '''auxiliar''' szócikk.</ref> Példák: ''începe să ningă'' ’havazni kezd’, ''termină de citit'' ’befejezi az olvasást’.<ref>Bărbuță 2000, 138. o.</ref>
A román nyelv grammatikáiban nincs szó igeszemléletet/igejelleget jelölő toldalékokról.
Az angol nyelvben sem toldalékokkal fejezik ki az igeszemléletet/igejelleget, hanem más eszközökkel. Megkülönböztetnek például egyszerű és folyamatos alakú igéket. Az utóbbiakat az ige jellegzetes öszetett alakja jelöli, tehát grammatikai eszköz. Példa: ''I sing'' ’énekelek’ (általában, néha vagy szókásszerűen) vs. ''I am singing'' ’(most éppen) énekelek’. Ebben a nyelvben is vannak szemléleti/igejellegi segédigék: ''she started working'' ’elkezdett dolgozni’, ''she finished working'' ’végzett a munkával’. Az ige bővítményének jellegzetességei is kifejezhetnek igeszemléletet/igejelleget: ''He ate apples'' ''Almát evett'' (befejezetlen/folyamatos) vs. ''He ate an apple'' ’Megevett egy almát’ (befejezett); ''She worked in Texas for two years'' ’Texasban dolgozott két évig’ (befejezetlen/folyamatos) vs. ''She wrote a novel in two years'' ’Két év alatt megírt egy regényt’ (befejezett).<ref name="bussmann_97"/>
A [[francia nyelv]]ben is megvannak a román és az angol nyelvvel foglalkozó nyelvészetben megemlített eszközei az igeszemlélet/igejelleg kifejezésének, de más igei jellegzetességeket is az igeszemléletek/igejellegek közé sorolnak.
A franciában is vannak olyan igék, melyek lexikális jelentésükben hordozzák az igeszemléletet/igejelleget:<ref name="grevisse_987">Grevisse – Goosse 2007, 987. o.</ref>
* befejezetlen/folyamatos igék (''imperfectifs'', ''duratifs''): ''attendre'' ’vár’, ''demeurer'' ’marad’, ''se mourir'' ’haldoklik’, ''posséder'' ’birtokol’, ''réfléchir'' ’gondolkodik’;
* befejezett, mozzanatos igék (''perfectifs'', ''momentanés/instantanés''): ''éclater'' ’pukkan’, ''exploser'' ’robban’, ''mourir'' ’meghal’, ''trouver'' ’(meg)talál’;
* állapot változását kifejező igék (''inchoatifs''<ref>Más nyelvészek {{en}} ''inchoative'', {{fr}} ''inchoatif'' alatt „cselekvés, történés kezdetét kifejező”-t értenek. Lásd fentebb.</ref>): ''rougir'' ’(el)vörösödik’, ''grandir'' ’(meg)nő’, ''se liquéfier'' ’folyékonnyá válik’, ''tarir'' ’elapad’;
* műveltető igék (''factitifs'', ''causatifs''): ''tuer'' ’(meg)öl’, ''commencer quelque chose'' ’(el)kezd valamit’.
Fontos szerepet játszanak az igeidők alakjai is: az összetettek és az egyszerű múlt időjé a befejezett szemléletet fejezik ki, a folyamatos múlté pedig a befejezetlent (lásd [[Francia igerendszer]]).<ref name="grevisse_987"/>
Grevisse – Goosse 2007 szemléleti segédigének tekinti a ''faire'' ’csinál, tesz’ igét műveltető igei szerkezetben (''L’opium '''fait''' dormir'' ’Az ópium altat’, ''Il '''fait''' faire ses costumes à Londres'' ’Londonban csináltatja az öltönyeit’), és a ''laisser'' ’hagy’ igét is, mely az [[alany]] passzivitását fejezi ki: ''Il '''a laissé''' battre son petit frère'' ’Hagyta, hogy megverjék a kistestvérét’.<ref name="grevisse_987"/>
Folyamatosságot fejez ki a franciában egy ún. igei kifejezés (''expression verbale''), ''être en train de'', mely ún. igei körülírásokban (''périphrase verbale'') vesz részt: ''Puisque '''nous sommes en train de visiter''' les monuments...'' ’Mivel éppen látogatjuk a műemlékeket…’ ([[Théophile Gautier]]).<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1045. o.</ref>
Grevisse – Goosse 2007 szemléletieknek tart olyan határozószókat, mint a következő példákban találhatók, bár ezek csak kiemelik az ige lexikális jelentésével együtt hordozott igeszemléleti/igejellegi jelentést: ''Le train a surgi '''soudain''''' ’A vonat hirtelen jelent meg’, ''Il a dormi '''longtemps''''' ’Sokáig aludt’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1183. o.</ref>
Ugyanaz a grammatika igeszemléletet/igejelleget kifejező toldalékokat is tekintetbe vesz a francia nyelvben. Vannak gyakorító képzők, például ''-ot-'' (''boir'' ’iszik’ → ''buvoter'' ’iszogat’)<ref name="grevisse_981">Grevisse – Goosse 2007, 981. o.</ref> és műveltető képzők: ''neutral'''is'''er'' ’semlegesít’, ''vitri'''fi'''er'' ’üveggé változtat’.<ref name="grevisse_987"/> Idesorolják a cselekvés megismétlését vagy újrakezdését kifejező ''re-'' prefixumot is: '''''re'''travailler'' ’újra dolgozik’.<ref name="grevisse_981"/>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|2}}
== Források ==
* {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'', [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1 (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* {{ro}} Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://docs.google.com/file/d/0B7TY-evjcgCUYTNiZGRiMjYtMmUwZi00ZGUzLTkxOGMtMjY1NmNiMGY3NmMx/edit?pref=2&pli=1 ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* {{hu}} Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5, 197–253. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://crnogorskapitanja.files.wordpress.com/2012/08/gramatika-crnogorskoga-jezika.pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* {{en}} Crystal, David. [http://data.ulis.vnu.edu.vn/jspui/bitstream/123456789/1966/1/54_1405152974.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5, 293–320. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9
* Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5, 345–436. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2016. augusztus 8)
== További információk ==
* [[Kálmán László]]. [http://www.nyest.hu/hirek/folyamatos-es-befejezett „Folyamatos” és „befejezett” – szemlélet kérdése]. Nyelv és tudomány. 2011. augusztus 18.
[[Kategória:Igeragozás]]
| |||