„A gépész (film)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
62. sor:
*A film elején Reznik Dosztojevszkij [[A félkegyelmű]] című regényét olvassa.
*Amikor Reznik az elvarázsolt „666-os járat”-on utazik, az egyik feliraton a [[
*Dosztojevszkij [[A Karamazov testvérek]] című művében az egyik szereplőt, akit meglátogat az ördög, Ivannak hívják. A regényből készült 1969-es filmben Ivant és az ördögöt ugyanaz a színész játssza ([[Kirill Lavrov]]). A film végén, amikor Reznik a cellájában ül, egy 'Justice Brothers' feliratú pólót visel.
==Fogadtatás==
69. sor:
===Kritikai visszhang===
A gépész főleg pozitív kritikákat kapott. A film az amerikai filmkritikusok véleményét összegző [[Rotten Tomatoes]]on 77%-ot ért el, amely 141 véleményen alapult 6,6 pontos átlaggal a maximális 10 pontból. A filmet bíráló szakemberek véleménye szerint „Brad Anderson sötét hangulatú pszicho-thrillerét, ami egy álmatlan gyári munkásról szól, Christian Bale bámulatos alakítása teszi kiemelkedővé”.<ref>[http://www.rottentomatoes.com/m/machinist/ Rotten Tomatoes]</ref> A film a pontszámok alapján osztályozó [[Metacritic]]-en 61 pontot szerzett a 100-ból 32 vélemény alapján,
[[Roger Ebert]] négyből három csillagra értékelte a filmet, és a véleménye szerint „A filmet rendező Brad Anderson, aki Scott Kosar forgatókönyvéből dolgozott, egy lelkiállapotot kíván közvetíteni, amelyet ő és Bale nyugtalanító hatékonysággal el is érnek. A fényképezés, ami Xavi Giménez és Charlie Jiminez munkája, hideg légkört teremt meg, a kétségbeesés ízét kék és szürke színekben megjelenítve. Trevor világát olyan tisztán látjuk az ő szemén keresztül, hogy csak lassan tudatosodik bennünk, hogy valójában minden életet egy szűrőn keresztül látunk. Reggel előfeltevések birtokában ébredünk fel, tapasztalatainkat az előfeltevéseink szűrőjén keresztül éljük meg. Ezektől a feltevésektől nem tudunk szabadulni, ugyanakkor egy önreflexióra kész ember képes csak számításba venni ezeket. A legtöbb ember sosem kérdőjelezi meg az előfeltevéseit, olyan valóságosnak tűnnek számukra, hogy azt hiszik az a valóság, akár az, akár nem. Néhány alapfeltevés szükséges ahhoz, hogy az életünk elviselhető maradjon, mint például az a feltételezés, hogy nem halunk meg a következő 10 percben. Más feltevések viszont kilátástalan magányba vezethetnek minket, akárcsak Trevort. A film végéhez közeledve megértjük, miért mondja, hogy »csak aludni szeretnék«.”<ref>[http://www.rogerebert.com/reviews/the-machinist-2004 Rogerebert.com]</ref>
| |||