„Kozmikus sugárzás” változatai közötti eltérés

A '''kozmikus sugárzás''' a [[Föld]]ön kívülről származó nagyenergiájú [[Elemi részecske|részecskékből]] áll. Előfordul benne [[elektron]], [[proton]], [[gamma-sugárzás]] és rengetegféle [[atommag]]. Ezeknek a részecskéknek a [[mozgási energia|mozgási energiája]] 14 nagyságrendet fog át. Az egyes részecskék esetén a földfelszínre érkező kozmikus sugárzás [[fluxus]]a az energia köbének inverzével arányos. A nagyon eltérő részecskeenergiák a különböző eredet miatt vannak. A kozmikus sugárzás eredhet a [[Nap (égitest)|Nap]] nagyenergiájú folyamataiból, de jöhet a belátható [[Világegyetem]] legtávolabbi zugából is.

A kozmikus sugárzásról eredetileg azt tartották, hogy a föld [[Radioaktivitás|radioaktív]] izotópjaiból származik. Ezt az elképzelést [[Victor Hess]] cáfolta [[1911]]-ben, melyért [[1936]]-ban [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. [[Léggömb|Légballon]]okról [[elektroszkóp]]pal mérte különböző tengerszint feletti magasságokban a sugárzást. Mivel felfelé egyre nagyobb intenzitást tapasztalt, ez a kozmikus eredet mellett szólt. Az [[1912]]-es [[napfogyatkozás]] alkalmával végzett ballonos méréseivel azt is kimutatta, hogy nem a Nap a sugárzás elsődleges forrása.

* elsőrendű vagy primer komponensek azok a részecskék, amik a világűrből érkeznek a Földre. Ezek nagyrészt (90%) protonok, de vannak [[hélium]] atommagok is (9%). A maradék nagyenergiájú elektronokból és más [[atommag]]okból áll. Az elsőrendű kozmikus sugárzásnak csak kis hányada ér le a tenger szintjére, mert kölcsönhatásba lép az [[atmoszféra|atmoszférátlégkör]]t alkotó atomokkal és molekulákkal.