„Katharévusza” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön (kézi botszerkesztés) |
|||
1. sor:
[[Fájl:Ouzo samara.jpg|thumb|300px|right|Egy "tisztított" nyelven írt italfelirat 30 évvel a katharevusza hivatalos eltörlése előtt. 1: az újgörögben lekopott -ν deklinációs rag. 2: Többtónusú (politonális) írásjelölés, hehezettel és hajtott ékezettel. 3: Klasszikus kifejezés: οἶκος (ház, kunyhó). 4: Passzív aoristos particípium ἰδρυθείς. 5: Dativus (részeseset)]]
A '''katharévusza''' (görögül: καθαρεύουσα [kaθaˈre̞vuˌsa]) a [[görög nyelv]] mesterségesen „megtisztított” és „kijavított” változata. Első emléke egy [[Velence|Velencében]] 1526-ban megjelent könyv, melyhez a következő évben külön nyelvtant is kiadtak.<ref>[[Romsics Ignác]]: ''Nemzet, nemzetiség és állam'', Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 99. o. ISBN 963-908213-9</ref> Görögországban a 19. századtól használt hivatalos és elfogadott változata 1976-ig. Magát a nyelvet nehéz behatárolni, mert ezen a nyelven inkább írtak, mint beszéltek, és hogy milyen arányban kölcsönzött ógörög elemeket, az mindig az adott szerzőtől függött. Ebben a korban a már régebben is különböző nyelvjárások szláv és török hatásra még inkább különváltak, ezért az írók, kiknek többsége előkelő származással bírt, minél inkább visszafordultak a bizánci vagy némely esetben korábbi attikai nyelvhasználathoz. Kivételt képzett egy ideig [[Kréta (sziget)|Kréta szigete]], ahol a [[krétai görög nyelv]] a velencei uralom alatt teljesen külön sztenderdizálódott és a török hódításig ez az irodalmi nyelv, amely igen
==Dimotiki és a katharévusza==
|