Wikipédia

„Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a apró jav.
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
110. sor:
[[1974]]-re a fővárosba bevezető vonalakból azok végpontjaikból az [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|esztergomi]], a [[Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal|lajosmizsei]] és a veresegyházi vonalak maradtak nem villamosítottként légszennyezési [[vonatzaj|zajvédelmi]], energetikai okokból fenntartási költségek csökkentése és menetidő csökkentési okokból ezen kisebb forgalmú vonalak villamosítása „örök-téma” volt a magyarországi villamosítás további kiterjesztése kapcsán. [[1991]] májusában az Országgyűlés elfogadta a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt. A törvény adta új lehetőséget számba véve a MÁV [[1992]] nyarán a Közlekedési-, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetőjétől levélben kérte a vasút villamosítási feladatok koncesszió keretében történő megvalósítását. 1992. [[december 18.|december 18]]-án tenderfelhívás jelent meg a Balatonszentgyörgy–Murakeresztúr, a Székesfehérvár– Szombathely, a Rákospalota-Újpest–Vácrátót a Hatvan– Somoskőújfalu oh., a Szabadbattyán–Tapolca–Keszthely vonalak koncesszióban való villamosítására.
 
A pályázatra 6 cég jelentkezett, a győztes az olasz Co.Ge.Co., S.p.A. lett. Időközben további pénzügyi és gazdaságossági vizsgálatok után csak a Balatonszentgyörgy–Murakeresztúr, Székesfehérvár–Szombathely és a Rákospalota-Újpest–Vácrátót vonalakat kívánta – egyelőre – a MÁV villamosítani. A koncessziós szerződést [[1996]]. [[december 18.|december 18]]-án a KHVM és az időközben létrejött VIACOM Hungária első Olasz-Magyar Vasút-villamosítási Koncessziós Rt. kötötte meg. (A részvénytársaságot a Co.Ge.Co.S.p.A. (51%), MÁV Rt. (30 %), Elioplan Kft. (15%), Mogürt Transcommerce (4%) alkotta.) Az első felsővezetéki oszlop ünnepélyes felállítása [[1998]]. [[április 6.|április 6]]-án Fóton történt meg [[Sípos István (1951-99.)|Sípos István]] vezérigazgató jelenlétében. A 2,2 milliárd [[Magyar forint|Ft]]-os beruházási összegből létesített villamosított hálózaton a kísérleti üzem [[1999]]. [[január 30.|január 30]]-án indult. Az ünnepélyes üzembevételre közel egy hónapos próbaüzem után 1999. [[február 23.|február 23]]-án került sor [[Katona Kálmán]] miniszter és [[Kukely Márton]] vezérigazgató jelenlétében. Az újonnan/ismét villamosított vonalon 1999. [[május 21.|május 21]]-ig a személyforgalmat [[MÁV V43]] sorozatú mozdony vontatta [[ingavonat|ingaszerelvényekkel]] bonyolították le, a megjelölt időponttól [[BDVmot]] sorozatú villamos [[motorvonat]]ok közlekednek, a [[2008]]. évi menetrendváltástól ütemes menetrend szerint.
 
A 100 éves vasút születésekor azzal, hogy villamos üzemű volt, korszakalkotó úttörő vállalkozás volt. Az alkotók világosan látták a vasút gazdasági, társadalmi szerepét, településfejlesztő hatását. A vasút három jól elkülöníthető korszaka sajátos technikatörténeti karakterekkel bírt, bír. A járművek, az infrastruktúra és közlekedésszervezési szempontjából megújulásra váró vasútvonal közeljövőbeni újjászületésével az elővárosi közlekedésben jelentős szereppel bírhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal”