„Comics Code Authority” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Balfülü (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Balfülü (vitalap | szerkesztései)
források,linkek
1. sor:
A Comics Code Authority egy testület, ami 1954-től 2011-ig műkődött. Feladata a képregények cenzúrása volt.
Létrehozója pedig a képregénykiadók által alapított Comics Magazine of Association America Inc.(CMMA) volt.
==A cenzúráig vezető út==
A II. Világháború után több kiadó a horrortörténetekben látta az üzleti lehetőséget. Elsősorban az EC Comics nevét kell megemlíteni, de a mai DC Comics elődje a National is foglalkozott vele. Bár korrábbanakorábban a szuperhősképregényeket is érte már kemény kritika például [[Marian Kennedy]] cikkében. A képregényt bírálók egy komoly vezérre tettek szert Frederic Wertham pszichológus személyében. Wertham a Housewifes Magazine és a Readers Digest magazinok rendszeres szerzője volt. Seduction of Innocents című könyvében pedig összefüggéseket próbált kimutatni a fiatalkorú bűnőzés és a képregény olvasás között.Bár módszerei vitathatók(csak a fiatalkorú bűnőzők olvasmányait vizsgálta, valamennyi képregény olvasót nem!)
az Egyesült Államok szenátusának albizottsága szakértőként hallgatta meg. Erre jött létre válaszul A Comics Code Authority.
 
8. sor:
Az Authority csak ellenőrizte a CMMA által hozott három részre bontott Szerkesztői Kódexet.Delegáltjai voltak a kódexet elfogadó kiadók tagjai.Vezetője a tőlük független Code Administrator. Valamennyi szám összes oldalát végig kellett pecsételni, végül pedig a címlapot is. A kódex teljesen betiltotta a szexualitást, valamennyi horrorszereplőt, valamint megszabta a képregényben megjelentethető reklámok körét. A többi szabály, milyen lehet a bűncselekmény, mennyi agresszió engedhető meg, mennyire hasonlíthat a valódi bűncselekményre azonban túl mereven értelmezték.
 
[[Stan Lee]] visszaemlékezése szerint egy vadnyugati képregényt azért küldtek vissza, mert füstölt a pisztoly.A Fiction House egyik sci-fi képregényét a hatvanas években azért nem engedélyezték, mert az egyik űrhajós fekete volt. Mikor William Gaines kimagyarázta, hogy ebben nincs semmi gúnyos szándék, az volt a hatóság válasza, hogy maradhat fekete bőrű az úrhajós, de ne izzadjon. Az eset után Gaines megszüntette a sorozatait.
 
A kódex bevezetése után több, mint fél tucat kiadó tönkrement, egyesek például az Arkham House képregény helyett magazinokat kezdtek el kiadni. Azokra ugyanis semmilyen cenzúra nem volt. Szintén megkerülték a cenzúrát a magánkiadásban megjelent hippi képregények, akik nem egyszer Code-pecsétet is kifigurázták.
 
==Hanyatlás és bukás==
1971-ben az egészségügyi minisztérium, arra kérte a képregénykiadókat, hogy segítsenek a kábítószer-probléma leküzdésében. [[Gerry Conway]] ekkor írta meg a később drogellenes-történet néven ismertté vált Pókember-történetet, amiben Harry Osborne rászokik a kábítószerre. A DC Zőld Lámpás-Zöld Íjász sorozatában ugyanekkor [[Zöld Íjász]] fia lett drogos. Az Authority egyik történetet se engedélyezte, mégis megjelentek, sőt sikeresek lettek. Ekkor lett nyilvánvaló, hogy a kódex előírások elavultak s alaposan megnyirbálták őket. A code pecsét használata se lett kötelező, néhány régi kiadó, viszont a reklámelőírások és a pornográfia kerülés miatt továbbra is bentmegtartotta.2001-ben a Marvel úgy döntött nincs szüksége a kódexre. 2011-ben már csak két kiadó maradt a tagja, végül ők is otthagyták.
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
==Források==
* Rubovszky Kálmán: A képregény Gondolat, 1989 99-113.o. ISBN 963 282 159 9
* [http://www.Lambiek.net/Comiclopedia/Comicsíhistory/special pages/comics code|Lambiek.net]
* [http://cbldf.org/comics-code-history-the-seal-of-approval/|az Authority története(angol) ]