„Marketing” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

 

• történelmi kategória

• gyökerei a XVII. századra nyúlnak vissza

- a termelés specializálódása

 

a. termelésközpontú korszak (kb. 1850-től)

• a piaci kereslet még meghaladta a kínálatot

A marketingmixet gyakran hívják még az elnevezés angol kezdőbetűiből alkotott "4P"-nek. Alkotóelemek a következők: ''Product, Price, Place, Promotion'', azaz Termék [[termék]], [[Ár (gazdaság)|ár]], Csatorna [[értékesítés]] és Vásárlásösztönzés [[promóció (marketing)|promóció]]. A szolgáltatások esetében a 7P-t alkalmazzák, mely a 4P-hez képest a következő elemekkel egészül ki: Kiszolgáló személyzet (People), Folyamat (Process) Tárgyi környezet (Physical evidence)

 

* a terméktervezésre

* a választékra

* a garanciára vonatkozó intézkedéseket.

 

 

Price (ár, árazás): A szolgáltatások árát és minőségét összehasonlítani csak azok kipróbálásával lehet. Az árképzés jelentősen eltér a termelés és a kereskedelem fázisaiban. Míg a kereskedelemben (a törvények ellenére) találkozhatunk a negatív árrés alkalmazásával (vásárlásösztönzés okán), a termelésben a költségelv átléphetetlen határokat alkot. A hagyományos árpolitikai megoldások közül fontos az árdifferenciálás (szezonárak) és a különféle árkedvezmények (pl. mennyiségi) nyújtása.

 

Az árképzés segítségével lehetőség van a célpiac megnyerésére, a versenytársak legyőzésére, azonban minden esetben alapos elemzést, kellő körültekintést igényel.

Elemei:

* árszínvonal

* a fogyasztói árérzékenység elemzése

 

Az értékesítési politika az elosztási csatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége. Azon döntések összessége, amelyek a termékek eljutását biztosítják a fogyasztókhoz, valamint meghatározzák ennek útjait és módszereit.

Döntést kell hozni:

* a szállításról

 

Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék iránt. Arra a tapasztalatra épül, hogy nem elég a maximális befektetési megtérüléshez (kevés ráfordított pénz, sok profit), ha van kereslet a termékre, ha jó a termék, ha elérhető a megfelelő disztribúciós pontokon, és a bolt akár hétvégén is nyitva tart: kell az is, hogy a termék a potenciális vevők figyelmébe, tudatába kerüljön. Ez utóbbit szolgálja a vásárlásösztönzés (a reklám, a vásárlásösztönzés (sales promotion) a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolásának egy része (marketing public relations).

A reklám önmagában nem vásárlásösztönzés, azonban a vásárlásösztönzés lehet a reklám tárgya.

A termékek esetében meglévő négy "P" a szolgáltatások esetében kiegészül 3 további tényezővel, nevezetesen az emberek, a folyamat és a fizikai jelenlét elemeivel.

 

* jelentősége a szolgáltató szférában kiemelkedő

* kedves, udvarias, jól képzett személyzet nélkülözhetetlen

 

* a különböző szolgáltatások más – más környezetet, tárgyi elemeket igényelnek

* magasabb árat fizet a vendég egy első kategóriájú étteremben ugyanazokért a fogásokért, mint egy kisvendéglőben

 

* a szolgáltatási folyamat minőségének egyenletes fenntartása feladatot jelent

* a szolgáltató mindig a szolgáltatási folyamatot értékesíti (társasutazás, rendezvény)

 

 

:* a piaci kereslet még meghaladta a kínálatot

:* a vállalatok érdeklődése főként a gyártásra irányult

:* fő cél a termelés növelése volt

:* nem igazi marketing korszak: premarketing

:* árubőség a technika fejlődése miatt

:* a kínálat meghaladta a keresletet

:* agresszív reklám és értékesítési módszerek

:* rendkívül erős konkurenciaharc

:* a fogyasztó a király

:* az igények differenciálódtak: nem lehet mindenkinek ugyanazt eladni

:* a termelést, a forgalmazást, a kommunikációt a célcsoport szükségleteinek megfelelően alakították

:* létrejött a marketingtevékenység folyamata és eszköztára

:* a környezetet fenyegető veszélyek felismerése

:* előtérbe került az egészséges életmód és a társadalmilag rászorultak támogatása