„SUGÁR Üzletközpont” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Története: kieg |
||
55. sor:
A terület "szocialista fejlesztésének" története a [[1960-as évek|hatvanas évekre]] nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az ötvenes évekbeli [[Kerepesi út]]i [[lakótelep]]et követően újabb lakótelepet építenek a [[Nagy Lajos király útja]] túloldalán. Az új lakótelepet [[Füredi utcai lakótelep]]ként emlegették. Nem csak lakófunkciót szántak neki, egész városrészközpontot álmodtak ide. Az ötvenes években még csak a [[Népstadion]]ig tervezett [[M2-es metróvonal|2-es metrót]] is úgy tervezték újra, hogy a [[Fehér út]]nál legyen a végállomása. (Igaz, a [[HÉV]]-et viszont megrövidítették, hogy ne járjon párhuzamos útvonalon a metróval.) A terület beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet [[Iványi László]], [[Kovács Balázs]] és [[Zádori Attila]] nevével fémjelzett, Budapesti Városépítési Tervező Vállalatbeli kollektíva nyert meg. (Később nem pontosan ez a terv épült meg.) Hamarosan megkezdődött az akkor már széles körben használt házgyári elemek felhasználásával a kivitelezés is. Ehhez kapcsolódóan 1980-ra felépült a Sugár Üzletközpont.
A belső terek meghatározó színei a sötétbarna és a padlizsán voltak, ezekhez párosult a sárgás kőburkolat. A budapestiek itt ámulhattak először olyan felülvilágítón, amely rengeteg fényt engedett a központi közlekedőterekbe. Az emeletről csempeburkolatos lépcsőkön juthattak le a vásárlók a földszintre, ahol növényágyások, iparművész tervezte szökőkút és narancsszínű ülőkék várták őket. A Flórián áruházhoz képest szinte luxus volt itt vásárolni. A megnyitáskor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt Csemege, Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester, [[Keravill]], [[Vasedény]], Szivárvány, Aranypók, [[IBUSZ]] és Posta is. (Ezek egy kisebb része ma is bérlő az üzletközpontban.) A nyitvatartás is újdonságnak számított: az akkor megszokott este hat helyett itt csak este nyolckor (a Csemege kilenckor) zártak be az üzletek - igaz, eleinte hétvégén zárva voltak. Később aztán már a hétvégi nyitva tartást is bevezették. Reklámarca [[Liener Márta]] volt.
A Keravillnál zsilipes berakodást alakítottak ki, vagyis a szállítók egy előtérbe tudtak lepakolni, ahonnan később lehetett az árút az eladótérbe átszállítani, így nem volt szükség állandó jelenlétre, a bolti dolgozók és a szállítók egymástól függetlenül tudtak dolgozni. A [[hanglemez]]osztályon megjelentek az első olyan [[pénztárgép]]ek, amelyek "áruforgalom-gyűjtésre", azaz a tételenkénti fogyás lekövetésére is képesek voltak. Bevezették az előjegyzéses rendelést, Budapesten belül pedig a házhoz szállítást. A tévéosztályon képmagnót állítottak be, hogy a tévéken adásszüneti napokon is mehessen műsor. Hétköznap este 8-ig, szombaton délután 5-ig várták a vásárlókat a légkondicionálóval is felszerelt kétszintes üzlettérben.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után sokáig változatlan maradt az áruház. Az egyre "retrósabb" hangulatot igencsak szembeszökővé tette a konkurencia megjelenése: 2002 március 20-án az Örs vezér tér túlsó oldalán megnyílt az [[Árkád (budapesti bevásárlóközpont)|Árkád üzletközpont]], alaposan feladva a leckét a Sugárnak. A válasz a Sugár 2004-től 2007-ig tartó felújítása volt: nem csak az épület homlokzata kapott új borítást, a belső terek is megújultak, és egy többtermes mozi is megnyílt az emeleten. Megújult a padlóburkolat, az álmennyezetek, az üzletek új portálokkal gazdagodtak, megtörtént a régen esedékes gépészeti felújítás is. A második emeleti irodahelyiségek helyén üzlethelyiségek és éttermek nyíltak, így eggyel sikerült növelni az üzletközponti szintek számát. A korábban raktárnak használt pinceszintet teremgarázsnak alakították át. Az átalakításokkal az üzletközpont területe 35 ezer négyzetméter fölé nőtt. A régi KIPSZER térrácsos felülvilágító helyére új felülvilágító épült, amely nem csak a központ bevilágításában, hanem - motorosan nyitható ablakaival - a szellőztetésben is fontos szerephez jut. A korábbi lépcsők helyére mozgólépcsők kerültek. A Sugár és az Árkád között az út felett átvezető gyalogos híd épült, így a két konkurens üzletközpontnak akár egymást erősítő hatása is érvényesülhet. Ugyanebben az időszakban zajlott le az [[IKEA]] bővítő felújítása is. Ennek részeként a Sugár és az IKEA közötti területet parkosították.
== Források ==
| |||