„Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor:
[[1966]]-tól tízre növelték a választott tagok számát, és a Közgyűlés meghatározta a földrajzi összetételt is: a 10 választott tag közül 5 [[Ázsia]] vagy [[Afrika]], 1 [[Kelet-Európa]], 2 [[Latin-Amerika]], 2 pedig [[Nyugat-Európa]], vagy más, fel nem sorolt régió (pl. [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], [[Új-Zéland]], [[Kanada]]) képviselője. A tagokat a közgyűlés 2 évre választja, minden évben 5 új tagot választ. A lelépő tag nem választható azonnal újra.
A Biztonsági Tanácsot úgy kell megszervezni, hogy bármikor összehívható legyen, ezért tagjai állandó képviseletet tartanak fenn [[New York]]ban. A Biztonsági Tanács meghívhatja az ügyben érintett államot az ülésére, de amennyiben ez nem tagja a BT-nek, nincs szavazati joga. Ha az ügy nemzetközi viszály, a közvetlenül érdekelt államokat, tanácskozási joggal akkor is meg kell hívni
Az összetétel reformja régóta vita tárgya – különösen a változó világpolitikai helyzet folytán: egyes államok ([[Németország]], [[India]], [[Brazília]], [[Japán]] állandó tagok kívánnak lenni. Németország és Japán a második és harmadik legnagyobb finanszírozói a szervezetnek, és – szemben az alapításkori helyzettel, amikor vesztes államként nyilván nem merülhetett ez fel – ez indokolttá tenné BT-tagságukat. Felmerült, hogy egyes államok állandó tagok legyenek, de vétójog nélkül.
| |||