„Turing-gép” változatai közötti eltérés

 

== A fogalom értelmezései, modelljei ==

Ha elfogadjuk igaznak azt a kijelentést, hogy a Turing-gép nem más, mint az egyszerű számítógépek modellje, a ''Turing-gép'' kifejezésen még mindig két különféle, bár szorosan összetartozó dolgot is érthetünk, és általában szokás az is, hogy a kifejezésbe mindkét értelmet egyszerre belelássuk (de ez nem szükséges és nem is minden szerző teszi):

* [[Turing-gép#A klasszikus Turing-gép informatikai modellje|A nem formális – informatikai modell]]: A Turing-gép jelentheti az egyszerű számítógépek [[informatika]]i [[Modell (tudomány)|modelljét]]. Ebben a felfogásban a Turing-gépet olyan fizikailag is megvalósítható egyszerű automata formájában szokás interpretálni, mely három, fizikailag létező tárgyként elképzelt, ''[[hardver]]''es egységből áll: a szalag'''tár'''ból (memória és input-output-perifériák), a '''vezérlőegység'''ből ([[Central processing unit|CPU]]) és az író-olvasó fejből ([[Busz (informatika)|buszrendszer]]). Itt látszik, hogy a Turing-gép mennyire hasonlít a számítógépek felépítéséhez.

Turing [[1936]]-ban dolgozta ki a Turing-gép fogalmát egy cikkében ('''''[http://www.abelard.org/turpap2/tp2-ie.asp On computable numbers, with an application to the Entscheidungsproblem]'''''). Az [[algoritmus]]ok [[matematika]]i leírásán túl, e problémát általánosítva a [[logika]]i és a [[fizika]]i folyamatok, gondolkodás és cselekvés szintézisére törekedett. E célt szolgálta az úgynevezett (egyetemes vagy) '''univerzális Turing-gép''' teóriája. Ekkor merült fel az a máig nagy vitákat kiváltó kérdés, lehet-e hűen szimulálni, modellezni, sőt esetleg reprodukálni [[számítógép]] segítségével az emberi gondolkodást. Ha a gép társzalagja(i) elegendő hosszúságú(ak), bármi kiszámolható; az összes (jól meghatározott) feladat egyetlen (a szükséges programokkal ellátott) géppel. De hogyan rendszerezhetők, milyen szabályok alapján működnek a valóság matematikailag rendkívül nehezen vagy egyáltalán nem modellálható ''(uncomputable)'' szegmensei, például az emberi intuíció? E kérdésekre egy [[1938]]-as esszében ('''''Ordinal Logics''''') próbált választ adni, a későbbiekben viszont soha többé.

 

 

Ekkoriban már nem elsősorban az foglalkoztatta, hogy mire képtelen a Turing-gép, hanem a benne rejlő lehetőségeket tanulmányozta. ''„Mintha egy agyat építenénk”'' – nyilatkozta. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a jövőben (az ezredfordulóig bezárólag) [[mesterséges intelligencia|mesterséges intelligenciát]] ('''MI''') hozzunk világra, amely átmenne a [[Turing-teszt]]en. A korabeli [[neurológia]] eredményeire támaszkodva a mai [[neuron]]hálózatokat előlegező elméletet vázolt fel: ha egy mechanikus rendszer kellően komplex, akár a [[tanulás]] képességével is bírhat.