„A török kiűzése Magyarországról” változatai közötti eltérés

[[1687]]-ben az uralkodó országgyűlést hívott össze Pozsonyba, ahol a magyar nemességnemességet lemondotterős habsburg nyomásra lemondatták a szabad királyválasztás jogáról, és elismerteelismertették a [[Habsburg-ház]] férfi ágának örökös jogát a Magyar Királyság trónjára. A küldöttekküldötteket lemondtaklemondatták továbbá az [[Aranybulla]] ellenállási záradékában megfogalmazott jogukról is. Az uralkodó megtiltotta önálló magyar haderő felállítását, feloszlatta a végvári katonaságot, és elrendelte az ország belsejében lévő kővárak felrobbantását, attól félvén, hogy azok lázadás fészkei lehetnek. A hajdúkat és a [[kurucok]]at megfosztották kiváltságaiktól, hagyományosan habsburgellenes érzelműek lévén, ugyanakkor elkezdték az idegen nemzetiségű (rác, horvát) határőrezredek (és [[határőrvidék|határőrvidékek]]) szervezését. [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] visszavonta a vallásszabadságot, és erős rekatolizációba kezdett. A vármegyerendszer megmaradt, azonban Horvátország külön irányítás alá került, élén katonai kormányzóval. Nem szüntették meg a báni méltóságot, de annak személyét ezentúl Bécs választotta.