„Julián naptár” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 176.241.43.230 (vita) szerkesztéséről Akela szerkesztésére |
||
55. sor:
== Az évek számozása ==
Magyarországon az évek számozása a [[12. század]]tól történik a mostani polgári évek szerint. Előtte még a magyarok használták a saját időszámításukat és a bizánci időszámítást is. Így az
== A [[Gergely-naptár]] ==
<!-- Légy szíves, ne bővítsd tovább ezt a szakaszt, mert már most is aránytalan! Ez a julián naptár szócikke! -->
A julián naptár bevezetésétől a [[16. század]]ig nagyjából 12 napos „túlszámolás” történt, amely a fentebb írt okok miatt egyre indokoltabbá tett egy újabb reformot. Mivel a csúszás leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, az Egyház igényelte a változtatást. Végül [[XIII. Gergely pápa]] [[1581]] februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti [[1582]] februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését, amit [[Aloysius Lilius]] olasz orvos, csillagász dolgozott ki, s [[Christophorus Clavius]] német származású jezsuita tudós öntött végleges formába.<ref>[http://www.jezsuita.hu/2012-03-01/400-esztendeje-hunyt-el-p-christophorus-clavius-sj 400 éve halt meg Clavius]</ref>
Egyrészt úgy döntött, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontját – mely a julián naptár szerint számítva akkoriban [[március 10.|március 10-én]] következett be – vissza kell helyezni [[március 21.|március 21-re]], ahogyan az a [[
A másik intézkedéssel csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a kerek százas évek közül csak [[400 (szám)|400-zal]] maradék nélkül oszthatóakat hagyta meg, mint [[szökőév]]et (ezért [[1700]], [[1800]], [[1900]] közönséges [
Ez a rendszer tehát egyszerre igen pontos és a mindennapi gyakorlatban is kitűnően alkalmazható, de mégis hozzá kell majd „nyúlni”. A 400 évenként pluszban számított majdnem 3 órák ugyanis 8 ilyen ciklus alatt felduzzadnak egy szinte egész napra, azaz nagyjából 8 × 400 = 3200 évenként egy szökőnapot ki kell hagyni. Mivel ez a számítási rendszer 1582-ben indult el, erre a szökőnap nélküli szökőévre elsőként valamikor 4800 táján kerülhet sor (például 4784 vagy 4800 [ami a Gergely-naptár szerint is szökőév lenne] közönséges év lesz). Ebbe az egyszerű
A Gergely-naptár szerinti átlagos év hossza 365,2425 nap, míg a tropikus év értéke 365,242198.
70 ⟶ 72 sor:
A Gergely-naptárnál csak a [[Dzsalali-naptár]] és a [[maja naptár]] pontosabb, bár a maja naptár csak bizonyos periódusok átlagában az, mivel az éves naptár önmagában sokkal pontatlanabb. Ennek a pontosságnak azonban már csak elméleti jelentősége van, a mindennapi életet a legkisebb mértékben sem befolyásolja. Mivel tisztában vagyunk a napév hosszával és az extra szökőnapok jelentőségével, azt lehet mondani, hogy a naptárunk tökéletesen pontos, csak nincs olyan természetes ciklus, amivel ezt le lehetne írni.
A Gergely-naptár szinte országonként más és más időpontban került bevezetésre. Egyik utolsó államként a
== Kapcsolódó szócikkek ==
|