„Erkölcs” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 84.2.63.131 (vita) szerkesztését (oldid: 18024041)Vandál |
|||
5. sor:
Ez utóbbi szóhasználat mai maradványa a [[jog]]ban ismert "jó erkölcsbe ütköző" kifejezés.
Az erkölccsel kapcsolatos felfogások a [[történelem]] folyamán gyakran változtak és ma is különböző erkölcsi nézetek élnek egy időben. A [[közösség]]i szinten elfogadott úgynevezett ''közerkölcs'' szabályai társadalmi csoportonként, [[kultúra|kultúránként]], [[ország]]onként, [[régió]]nként változnak.
Az erkölcsi parancsok érvényességének [[filozófia]]i megalapozásával az [[Etika (filozófia)|etika]] foglalkozik.
== Néhány erkölcsi alapelv ==
Az erkölcs forrásaitól és filozófiai megítélésétől függetlenül felismerhető néhány nyilvánvaló általános alapelv:
#Ahhoz, hogy az emberiség képes legyen a tudásából következő megnövekedett felelősségének megfelelni, társadalmán belül fejlett közösségi szellemre és erkölcsre van szüksége. A közösségi szellem, közös akaratot, közös távlati célt jelent, valamint hatékony együttműködést ennek megvalósításában, a közös erkölcs pedig olyan értékrendet, amely viszonyítási alapot szolgáltat a helyes és helytelen, káros és hasznos cselekedetek megítéléséhez.
#Minden egyes ember része annak a rendszernek, amelyet bioszférának, illetve azon belül emberi társadalomnak nevezünk. Életének minden egyes mozzanata hatással van erre a rendszerre. Fontos lenne, hogy tudatunk segítségével képesek legyünk felmérni, előrejelezni élettevékenységünk hatásait, és ennek megfelelően próbáljuk kedvező irányba befolyásolni a folyamatokat. Ehhez természetesen rendelkeznünk kell valamilyen elképzeléssel ([[modell (tudomány)|modell]]el) a világról, és rendelkeznünk kell valamilyen elképzeléssel arról, hogy mit tekintünk kedvező vagy kedvezőtlen irányú folyamatnak (jövőkép).
#Az egyes jelenségek, személyek tevékenysége, cselekedetei erkölcsi megítélésében célszerűnek látszik néhány szempontot figyelembe venni:
#*Közismerten erkölcstelennek tekintett cselekmények elkerülése önmagában nem jelent megoldást a problémákra.
#*Erkölcstelen viszont csakis egy konkrét cselekedet lehet. Erkölcstelen személyről, személyek csoportjáról vagy tárgyakról beszélni a legtöbb esetben értelmetlen. Cselekedetnek lehet viszont tekinteni valamilyen mulasztást is.
#*Csak tudatos és szándékos cselekedet lehet erkölcstelen és csak olyan mértékben amilyen mértékben a következménye előre tudott és szándékolt volt.
#*Csak olyan cselekedet lehet erkölcstelen, amelyet a cselekvő szabad akaratából követ el és amelynek elkerülésére (vagy kevésbé rossz alternatíva választására) lehetősége volt.
== Etika ==
{{Bővebben|Etika}}
Az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával az [[Etika (filozófia)|etika]] foglalkozik.
'''A legelterjedtebb etikai irányzatok''':
* A '''hedonista etika''' legfőbb feladatának azt tekinti, hogy megmutassa az utat abban, hogy létünk teljességét a gyönyörre való törekvésben találjuk meg. A klasszikus [[hedonizmus]]t az ókori görög [[kürénéi hedonizmus|kürénéi iskola]] képviselte, melynek elindítója [[Arisztipposz]] (kb. i. e. 435-355) volt.
* Az '''eudaimonista etika''' („boldogságetika”) hívei szerint az erkölcsi tevékenység kiindulópontja nem a pillanatnyi gyönyör, hanem a tágabb értelemben vett boldogság. Erkölcsi jónak tartják mindazon fizikai és szellemi értékeket, amelyek együttesen az ember, mint biológiai és társadalmi lény boldogságát eredményezik. Kiemelkedő eudaimonista gondolkodók: [[Démokritosz]] (i. e. 460-370), [[Epikurosz]] (i. e. 341-270), [[Feuerbach]] (1804-1872), de hasonlót találhatunk számos keleti tanításban is.
* Némileg hasonló az '''[[utilitarizmus|utilitarista]] etika''' is, amely az erkölcs alapját abban látja, ami az ember számára hasznos.
* Az előző háromtól jelentősen és érdemben különbözik a '''[[naturalizmus (filozófia)|naturalista]] kozmológiai etika'''. Ez az erkölcsöt az egyetemes világtörvényben találja meg. Ilyen felfogású a [[Epheszoszi Hérakleitosz|hérakleitoszi]] „logosz”, a [[konfucianizmus|konfuciánus]] „mennyei béke” és a [[püthagoreusok|püthagoreus]] „égi összhang” is.
* A naturalizmushoz némileg hasonló az '''evolúciós etika''' (például [[Herbert Spencer]]), mely szerint az erkölcs a biológiai [[evolúció]] terméke, fázisa, amely fajunk fennmaradását, létét szolgálja.
* A '''[[vallásetika]]i irányzatok''' nagy része az erkölcs abszolút forrásaként valamilyen objektív természetfeletti szellemet jelöl meg. Ilyen meggondolások találhatók [[Platón]]nál, az indiai brahmanizmusban, [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]]nél, de a [[monoteizmus|monoteista vallásokban]] is.
* A '''[[racionalizmus|racionalista]] etika''' („kötelességetika”) az emberi pszichikum észszerűségét tekinti az erkölcs forrásának ([[Immanuel Kant|Kant]])
* Mások az [[érzelem|érzelmekben]] keresik az erkölcs alapját ('''emocionális etika''': [[Anthony Ashley Cooper Shaftesbury|Shaftesbury]] és követői).
== Lásd még ==
* [[Jog]]
* [[Vallás]]
* [[Puritanizmus]]
| |||