|
== Előzmények ==
II. József egyházpolitikájának - a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak - az volt a célja, hogy alárendeljék az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Előzménye ennek, hogy Mária Terézia [[1767]]. május 21-én kiadott rendelete értelmében a Habsburgok örökös tartományaiban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehet kihirdetni. II. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több pápai bullát betiltottak, amelyek sértették az állam tekintélyét. Megszüntették a kolostorok pápáktól kapott privilégiumait, melyeknek értelmében állami adómentességet élveztek (1768); tilalmazták a Szentszékkel való közvetlen kapcsolattartást, és megtiltották a szerzetesrendeknek, hogy külföldi elöljáróik utasítását elfogadják.<ref name="multkor">{{cite web |url= http://mult-kor.hu/cikk.php?id=3704 |title= II. József kiadja a türelmi rendeletet - Ezen a napon - Múlt-kor történelmi magazin |accessdate= 2016-10-11}}</ref>
[[1781]]. [[október 25.|október 25-én]] kiadta II. József [[türelmi rendelet]]ét, amelyben szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestánsoknak, és megengedte számukra a hivatalviselést. Bár [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] óta már nem üldözték a protestánsokat, csak ez a rendelet biztosított teljes toleranciát.<ref>{{cite web |url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1781_oktober_25_ii_jozsef_kiadja_turelmi_rendeletet/ |title= 1781. október 25. II. József kiadja türelmi rendeletét |accessdate= 2016-10-11 |author=Tarján Tamás}}</ref>
II. József 1782. január 12-én kiadott rendeletében feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek "hasznos munkát", azaz oktatást, képzést vagy termelést. Az egyházi ünnepnapok számát is csökkentette.<ref name="multkor" />
== Jegyzetek ==
{{portál|Történelem}}
VI. Pius pápa, hogy a császárt az egyházat érintő rendeletek visszavonására bírja, 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A "fordított Canossa-járás" eredménytelen volt, sőt a pápa II. József 1783. decemberi római látogatásakor az egyházi kormányzat ügyében további engedményekre kényszerült, hogy megakadályozza az osztrák egyház elszakadását a Szentszéktől.
Engedélyezte számukra, hogy megfelelő anyagi feltételek esetén templomot építsenek, és papot tartsanak, s kivonta őket a katolikus püspökök ellenőrzése alól. II. József 1782. január 12-én kiadott rendeletében feloszlatta a "hasznos tevékenységet" nem folytató szerzetesrendeket, vagyis azokat, amelyek nem oktatással, betegápolással vagy a képzéssel foglalkoztak. Így feloszlott a kamalduli, a kapucinus, a karmelita, a karthauzi, a klarissza, a bencés, a ciszterci, a domonkos, a ferences, a pálos és a premontrei szerzetesrend (összesen 134 férfi és 6 női kolostor, 1484 szerzetessel és 190 apácával). A feloszlatott szerzetesrendek vagyona a Magyar Kamara Vallásalapjának kezelésébe került; részben elárverezték, s a befolyt összeget az új plébániák felállítására és felszerelésére használták fel. II. József összeíratta az egyházi vagyont és jövedelmeket, és azokat is a Vallásalap ellenőrzése alá helyezte (1782. október 10.). Kimondta: egyházi személy vagy közösség csak szükségleteinek megfelelően haszonélvezője az egyházi vagyonnak, és így az egyházi vagyon- és a jövedelemfölösleg fölött az uralkodó rendelkezik, s azt a lelki gondozásra és a szegének és a rászorulók javára fordítja. II. József szabályozta az egyház működését is. Az ún. generálszemináriumok felállításával (1783. november 1-én, Pozsonyban, Pesten és Zágrábban) egységesíteni és központosítani kívánta a papnevelést és képzést. Rendeletet adott ki a házasságkötésről. Szabályozta a kultusz és a mise rendjét. Csökkentette az egyházi ünnepnapok számát. Az úrnapit kivéve megtiltotta a körmentek tartását (1785. szeptember 30.). VI. Pius pápa, hogy a császárt az egyházat érintő rendeletek visszavonására bírja, 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A "fordított Canossa-járás" eredménytelen volt, sőt a pápa II. József 1783. decemberi római látogatásakor az egyházi kormányzat ügyében további engedményekre kényszerült, hogy megakadályozza az osztrák egyház elszakadását a Szentszéktől.
|
