„Várpalota története évszámokban” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
286. sor:
* [[1687]]. [[november 21.]] – Végül 68 fegyveres férfi, 97 asszony és 39 gyermek hagyja el a várat, akiket egész Budáig kísér el a katonaság, ahol hajóba ültetik és török területre szállítják őket. <!-- http://hu.scribd.com/doc/47584026/Veress-D-Csaba-Varak-a-Bakonyban -->
* [[1688]]. [[szeptember 9.]] – A székesfehérvári provizor [Az új provizor: Kranzer] amiatt panaszkodik, hogy Csókakőn és Palotán kizárólag magyar hajdúk és magyar huszárok állomásoznak, akik az itteni németekre nézve veszélyesebbek, mint a törökök voltak. „''Csókakő és Palota stratégiai szempontból Fehérvárra akkor lenne veszélyes, ha magyar felkelés törne ki.''" <!-- Tanulmányok • Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690) (240. oldal) -->
* [[1690]]. [[szeptember 4.]] – A palotai táborba ér az a 600 huszár, akiknek mustrájára másnap itt kerül sor. Ugyanis az 1690. évi szerbiai hadjáratra történő toborzáskor Zichy II. István 1000 hajdú és 600 lovas kiállítását vállalta, úgy, hogy a katonák két havi pénzt és három havi posztót kapnak meg előre. <!-- http://doktori.btk.elte.hu/hist/orossandras/diss.pdf 218. oldal -->
* [[1692]]. [[július 10.]] – Az újjáalakuló [[Fejér megye]] első, főispáni beiktató gyűlésén, mely [[Székesfehérvár]]on zajlik, jelen vannak mások mellett vásonkeői Zichy Imre és ifjabb Zichy István őfelsége aranysarkantyús vitézei, Szegedi Bálint, a palotai vár kapitánya, Sallay István az említett Zichy Imre és István grófok tiszttartója, Budai Ferenc a palotai vár helyettes parancsnoka.
<!-- Forrás: ARANY MAGYAR ZSUZSANNA – KLAUSZNÉ MÓRA MAGDA: FEJÉR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK REGESZTÁI (1692–1711) -->
303 ⟶ 304 sor:
* [[1699]]. – [[Zichy (II.) Imre]] Inotára hozza az első telepeseket.
* [[1699]]. [[március 21.]] – Ezen a napon az Udvari Haditanács – a [[karlócai béke]] után majdnem két hónappal – már elrendeli a kanizsai és győri főkapitányságok kisebb várainak – többek között Pápa, Palota, Veszprém, Vázsony, Tihany várainak – lerombolását. Egyúttal rendelkezik a volt végvárak katonaságának elbocsátásáról is, és elrendeli, hogy ezzel egyidejűleg török birodalommal határos déli határszéleken ki kell alakítani a tiszai és marosi határőrvidéket. <!-- http://hu.scribd.com/doc/47584026/Veress-D-Csaba-Varak-a-Bakonyban -->
* [[1699]]–[[1702]]. – Megkezdődik Palota várának [[barokk]] kastéllyá alakítása. Régészeti kutatások szerint ekkor készült el a várkastély déli szárnya, a várkápolna és a két déli torony két emelettel történő megemelése. Palotán a tüzérség elszállítása mellett az erős gerendaszerkezetű földsánc elbontását és a várat körülölelő vizesárok feltöltését végzik el. Dumont hadmérnök felmérése szerint a várkastélyt körülvevő 5 kis rondella lerombolásához és a rossz állapotban lévő árok betemetéséhez 2 aknászra, 18 kőművesre, 6 kőtörőre, 2 ácsra, 200 lapátra, 200 csákányra és 300 munkásra volt szükség.<!-- Oross András Az 1702. évi magyarországi várrombolások (tervezet és valóság) http://www.castrumbene.hu/files/c2_oross_05.pdf -->
* [[1700]]. – A protestáns felekezetek elválása. Református templom épül a várkapu keleti oldalában. Az evangélikusok Szakállas Molitoris Andrást hívják meg első lelkészüknek. <!-- Payr Sándor: A dunántúli ev. egyházkerület története http://mek.niif.hu/01800/01850/html/index.htm, illetve Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700–1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.) --> Egy evangélikus egyháztag, Konkolos Péter „oskolaszobát” ad a saját házában.
| |||