„Zadravecz István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Dzsi (vitalap | szerkesztései) →Politikai és egyházi pályafutása: A püspökké szentelés helyének hozzáadása |
||
32. sor:
Horthy kormányzó felkérésére [[Csernoch János]] hercegprímás Zadravecz Istvánt felterjesztette Rómánál tábori püspöki kinevezésére, egyben felkérte őt a magyar tábori püspökség megszervezésére. Ezt annak ellenére tette, hogy a felbomlott [[Osztrák–Magyar Monarchia]] tábori püspöke, [[Bjelik Imre]] (1911–1918) ekkor még élt, és 1923-tól [[Nagyvárad|nagyváradi]] apostoli kormányzóként irányította a [[trianoni békeszerződés|trianoni döntés]] által kettészakított egyházmegyét, 1927-ben bekövetkezett haláláig.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/B/Bjelik.html Katolikus lexikon] </ref>
Zadraveczet 1920. augusztus 24-én Csernoch János prímás szentelte püspökké a szegedi [[Szegedi ferences templom és kolostor | alsóvárosi ferences templomban]]. A kolostor belső udvarában ezt emléktábla<ref>Az emléktábla felirata: „Miasszonyunk e szentélye a Nemzeti Hadsereg bölcsője. A megszervezés hősi munkájának apostolát, e szerzetház főnökét: P. Uzdóczy Zadravec Istvánt itt szentelték tábori püspökké az Úr 1920. esztendejében, Sz. Bertalan ünnepén.”</ref> örökíti meg. Püspöki jelmondatául a ''„Pro Regno Mariano” – „Mária országáért”'' szavakat választotta. A [[Horthy Miklós (kormányzó)#Kormányzósága|Horthy-korszak]] idején vallási villongások nehezítették az ország amúgy is drámai helyzetét. A kormányzásban a református és katolikus erők rivalizálása számos problémát okozott, amely a tábori püspökség munkájára is kihatott. Zadravecz igyekezett csillapítani ezeket a nézeteltéréseket. Az első próbatétel [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] váratlan, [[IV. Károly visszatérési kísérletei|puccsszerű hazatérése]] volt, amikor is Zadravecznek színt kellett vallania. A kérdésben határozottan, de rendkívül diplomatikusan igyekezett eljárni éppen úgy, mint a [[nyugat-magyarországi felkelés]] kérdésében is. Mivel azonban az események kapcsán legitimista (azaz a Habsburg-monarchiával szimpatizáló) álláspontot foglalt el, a Horthy kormányzóhoz fűződő baráti viszonya meggyengült.
1925-ben az magyar [[Irredentizmus|irredenta]] mozgalom [[Windischgrätz Lajos]] herceg vezetésével, a francia pénzügyi rendszer megbuktatása céljából [[frankhamisítási botrány|frankot hamisított]],<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1925_december_19_kirobban_a_frankhamisitasi_botrany Rubikon]</ref> s a kész bankjegyeket a budai ferencesek rendházában élő Zadravecz püspöknél helyezték el egy ládában, amelynek tartalmáról a püspök nem tudott. A sajtó azonban belekeverte az ügybe őt magát is. Számos bíráló, sőt mocskolódó írás jelent meg róla. A bíróság azonban Zadraveczet nem találta bűnösnek, és a rágalomhadjáratot folytató lapok a bírósági döntés után súlyos kártérítést fizettek a tábori püspöknek . Később, a kommunista rendszer propagandája Zadravecznek a tábori püspökségről történt lemondását is a frank-hamisítási botrány következményeként állították be, noha a püspök nem ezért mondott le tisztségéről. Az igazi ok az volt, hogy beszédeit a M. Kir. Hadügyminisztérium cenzúrázni akarta. Lemondásában így fogalmaz: ''„Válasszatok olyan püspököt, aki a ti ízléseteknek megfelel, s ha nyomogatjátok, a trianoni trágyalé folydogáljon belőle.”''
| |||