„Gorove László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
stiláris
A Gorove-alapítvány
23. sor:
Apja Gorove Kristóf, a város főbírája, több ízben királyi kormányszéki biztos és országgyűlési követ, anyja beodrai Karácsonyi Veronika. Tanulmányait szülőhelyén kezdte el és a bölcseletig [[Kolozsvár]]ott folytatta, ahol is 1796-ban a kolozsvári színpadon fiatal társaival Kotzebue, ''Embergyűlölés és megbánás'' című darabját játszotta. 1800-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment az egyetemre törvényt tanulni, itt [[Haliczky András]] ismertette meg vele a német, [[Dugonics András]] pedig a magyar irodalmat. [[Kazinczy Ferenc]] és Faludi munkái nagy hatást gyakoroltak reá.
 
Apja 1801-ben elhunyt, így Gorove félbehagyta a tanulást és átvette ősei birtokának irányítását. 1810-ben elhagyta [[Erdély]]t, [[Magyarország]]ra költözött és az [[Alföld]]ön telepedett le, ahol királyi adomány által megnyerte [[Gattája]] (ma: Gátalja) települést. Miután látta, hogy ezen vidéken sehol nem használják a magyar nyelvet, minden igyekezetét arra fordította, hogy bizonyos kiváltságok engedésével Gattájára magyar lakosokat hívjon, akiknek az általa emelt templomban magyarul hirdethetik az [[Isten]] igéjét. Így magyarosodott meg Gattája és vidéke. Gorove hivatalt nem vállalt, bár felkérték rá; egyedüli örömét a tudományokban és gazdaságban lelte. A nemzetiség és nyelv ügyében szerzett érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 11-én levelező tagjává választotta. Az Akadémiának 1839. február 18-i alapítólevelével (testvéreivel együtt) 1000 forint tőkét hagyományozott arra a célra, hogy annak kamataival egy kitűnő pályamű szerzőjét jutalmazzák. Ehhez képest az Akadémia által minden negyedik évben a Gorove-alapítványból, 60 arany összegű jutalom mellett, jutalomkérdést kellett kitűzni, amely felváltva az erkölcstan, a "[[széptan]] ˇilletve a magyar művelődéstörténet köréből került ki.
 
Etikai, történelmi és országismereti témákban sokat publikált a [[Tudományos Gyűjtemény]]ben 1819-től halálighaláláig.
 
== A Gorove-alapítvány ==
Gorove László az Akadémiának 1839. február 18-i alapítólevelével 1000 forint tőkét hagyományozott (testvéreivel együtt) arra a célra, hogy annak kamataival egy kitűnő pályamű szerzőjét jutalmazzák. Ehhez képest az Akadémia által minden negyedik évben a Gorove-alapítványból, 60 arany összegű jutalom mellett, jutalomkérdést kellett kitűzni, amely felváltva az erkölcstan, a "[[széptan]] ˇilletve a magyar művelődéstörténet köréből került ki.
== Munkái ==