„Gergely Sándor (író)” változatai közötti eltérés

'''Gergely Sándor''', 1911-ig ''Grünbaum Sándor''<ref>A Belügyminisztérium 1911. évi 173628. sz. rendelete. MNL-OL 30794. mikrofilm 270. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 16. oldal 2. sor.</ref> ([[Sopronkeresztúr|Németkeresztúr]], [[1896]]. [[február 2.]]<ref name=szul/> – [[Budapest]], [[1966]]. [[június 14.]]) [[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] és [[kommunizmus|kommunista]] író, újságíró és lapszerkesztő.

Szülei:A parádi születésű Grünbaum Gyula kereskedő és a németkeresztúri születésű Pollák Rozália voltakfia, izraelita vallású.<ref name=szul/><ref name=hal>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11711-88128-27?cc=1452460&wc=M935-P1Z:n1446446913 Halálesete bejegyezve Budapest XII. ker. polgári haloti akv. 1119/1966. folyószá alatt.]</ref> A középiskola elvégeztével rövid ideig vidéki újságíró volt, majd 1915-ben bevonult katonának, és a [[Nyugati front (első világháború)|francia fronton]] szerzett sebesülés következtében átmenetileg megvakult. Többször műtötték, és végül 1920-ban visszanyerte látását. 1923-ban a [[Kékmadár]] szerkesztője lett. 1924–1925 között a [[miskolc]]i [[Reggeli Hírlap]] vezetője volt, de [[radikalizmus|radikális]] nézetei miatt távoznia kellett. 1926-tól az illegális [[KMP]] tagja lett. 1929-ben az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]] kizárta soraiból. 1931-ben [[Moszkva|Moszkvába]] [[emigráció (tevékenység)|emigrált]], majd részt vett a [[Sarló és Kalapács (folyóirat)|Sarló és Kalapács]] szerkesztésében, és 1937-től az [[Új Hang (folyóirat, 1938–1941)|Új Hang]] szerkesztője lett. 1945-ben hazatért, majd 1945–1951 között a [[Magyar Írószövetség]] elnöke volt.