„Stressz” változatai közötti eltérés

A '''stressz''' eredetileg a [[Szervezet (biológia)|szervezetnek]] az [[inger]]ekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.

 

Sok esemény okozhat stresszt. Néhány közülük nagyszámú [[ember]]t érint – ilyenek a háborúk, a nukleáris balesetek és a földrengések, vagy akár a felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események (például tömegközlekedés, munkavégzés). Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, házasság, (komoly) [[betegség]].

 

A stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek.

* '''Traumatikus események''' – Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. A túlélők először kábultak, teljesen kiürültek, ezt követően passzívak és a harmadik szakaszban szorongani kezdenek.

* '''Próbatételek''' – Például a vizsgák az iskolában.

* '''Belső konfliktusok''' – A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő.

** '''Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása''' – Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség

 

=== Hirtelen ===

Hirtelen előállt stresszhelyzetben rendszerint ezek közül legalább kettő egyszerre figyelhető meg

* Fásultság és [[depresszió]]

 

 

[[Fiziológia]]i stresszreakció – A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A külső inger (például veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége, így az izmok glükózfelhasználása, a [[máj]]nak pedig a glikogénbontása növekszik, míg a glikogenezis mértéke csökken. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, a [[vérnyomás]]. A nyáltermelés és az [[orrnyálkahártya]] váladékozása, illetve a bélperisztaltika csökken. A száj kiszárad, endorfinok választódnak ki. E fiziológiai változások többsége két, a hipotalamusz ellenőrzése alatt álló idegi-hormonális rendszer, a szimpatikus [[idegrendszer]] és az adrenokortikális rendszer aktivációjából fakad. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely [[adrenalin]] és noradrenalin [[hormon]]okat választ ki a [[véráram]]ba. Ezek együttes hatása felelős a felsorolt válaszreakciókért.

 

== Megküzdési készségek ==

=== Kognitív eljárások ===

A kognitív viselkedésterápia abban próbál meg segíteni az embereknek, hogy azonosítsák az olyanfajta stresszkeltő helyzeteket, amelyek fiziológiai tüneteiket okozzák, és hogy megváltoztassák azokat a módszereket, amelyekkel megküzdenek ezekkel a helyzetekkel. A biofeedback, a relaxációs tréning és a kognitív viselkedésterápia hasznosnak bizonyult abban, hogy segítsen az embereknek a stresszre adott fiziológiai válaszok kontrollálásában.

 

=== Kapcsolódó szócikkek ===