„Tőzeg” változatai közötti eltérés

A '''tőzeg''' növényi eredetű üledékes talajképző [[kőzet]] és [[talaj]], a félig szárazföldi [[humusz]]képződés terméke. A tőzegtőzegnek az érett, alacsonyabb szervesanyag tartalmú és erősen átalakult formáját '''kotu'''-nak is nevezik.

A tőzeg az erősen nedves, [[víz]] által borított és levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között, az ott elhalt [[növények]] törmelékéből képződik [[biológia]]i, [[kémia]]i és [[fizika]]i folyamatok révén. A tőzegképződésre alkalmas [[élőhely]]eket tágabb értelemben [[láp]]oknak nevezzük, de a mára már kiszáradt lápok területén is fellelhető a tőzeg. Hazánkban valamennyi [[Védett lápok|láp védett]]. A 2013-as ,,láptörvény" értelmében pár helyen engedélyezett a tőzegbányászat.

Tőzegképződésre alkalmas körülmények gyakrana tartósan lefolyástalan területektermészeti helyek, lefűződött holtágak, sekély tavak, patakpartok területén alakulnakalakultak ki, ahol az eredetileg szabada vízfelületet részben vagy egészben vízi növényzet, [[hínár]], [[sás]], [[közönséges nád|nád]], [[gyékény]], és gyakran [[mohák]], [[páfrányok]] nőneknőttek be.