„Lua (programozási nyelv)” változatai közötti eltérés

| megvalósítások ='''Lua''', [http://luajit.org/ LuaJIT], [http://code.google.com/p/llvm-lua/ LLVM-Lua], [http://code.google.com/p/lua-alchemy/ Lua Alchemy]

| kiindulási nyelv = [[C++]], [[CLU (programozási nyelv)|CLU]], [[Modula-2|Modula]], [[Scheme (programozási nyelv)|Scheme]], [[SNOBOL]]

| operációs rendszer = [[platformfüggetlen|többplatformos]]

}}

 

== Szintaxisa ==

Az azonosítók betűkből, számokból, aláhúzásjelekből építkezhetnek, ahol az első jel nem lehet szám. A betűkészlet a helyi beállításoktól függ. Egy jel betű volta ellenőrizhető az <code>isalpha</code>, szám volta az <code>isalnum</code> függvénnyel.

 

A Lua forráskódban a kis- és nagybetűk nem minősülnek azonosnak.

 

A Lua beépített típusai:

 

 

 

A függvények tárolhatók változókban, és átadhatók paraméterként. A C-ben írt programkönyvtárak felhasználásának elősegítésére a C függvények is kezelhetők így. Függvényhíváskor akkor is ki kell tenni a zárójelet, ha nem adunk meg paramétereket. A [[Java (programozási nyelv)|Java]]ban megszokott <code>this</code> itt <code>self</code>. Metódusok hívásakor az objektumot is fel kellene sorolni a paraméterek között:

A thread a többszálú programozás programszálainak típusa.

 

 

 

 

 

<source lang="lua">

</source>

 

 

A táblák referencia szerint adódnak át:

 

a_table = {x = 10} -- Új tábla, egy kulcs-érték pár: "x" kulcs a 10-es számhoz.

print(a_table["x"]) -- A string kulcshoz tartozó érték kiíratása; itt 10.

print(b_table["x"]) -- Az új érték kiíratása: 20.

print(a_table["x"]) -- ez is 20-at ír, mert az a_table és a b_table ugyanarra a táblára hivatkozik.

 

Kulcsok, értékek beszúrása, eltávolítása:

 

 

=== Megjegyzések ===

Egysoros megjegyzés:

<source lang="lua">

</source>

 

<source lang="lua">

--[[Ide egy

megjegyzés

került]]

 

=== Változók ===

A változók nevükkel hivatkozhatók.

 

 

 

=== Elágazás ===

A Lua csak a két irányú elágazást ismeri, a több ágú elágazás valójában csak szintaktikus cukorka:

 

 

=== Ciklusok ===

<source lang="lua">

while (feltétel) do

Addig hajtja végre a ciklusmagot, amíg a feltétel igaz.

 

<source lang="lua">

repeat

A ciklusmagot egyszer mindenképpen végrehajtja, majd utána addig hajtja végre a ciklust, amíg a feltétel hamis (igazzá nem válik). Az until ciklus valójában csak szintaktikus cukorka, nem hoz létre új láthatósági tartományt.

 

<source lang="lua">

for index = start,finish,delta do

</source>

 

 

<source lang="lua">

A <code>lista</code> összes elemén végigiterál, egészen addig, amíg <code>nil</code> értéket nem kap.

 

A Luában a függvények átadhatók paraméterként, sőt, visszatérési értékek is lehetnek, ahogy a következő példa mutatja:

 

do

local oldprint = print -- a jelenlegi print függvény eltárolása oldprint néven

end

end

 

A régi print függvény csak az új print függvényen keresztül érhető el.

A Lua a lezártakat is támogatja:

 

function addto(x)

-- Return a new function that adds x to the argument

fourplus = addto(4)

print(fourplus(3)) -- Prints 7

 

Valahányszor meghívódik az <code>addto</code>, annyiszor új lezárt jön létre az <code>x</code> változóhoz. Így a névtelen függvény mindig hozzáfér a paraméteréhez. A lezártat, mint minden más objektumot, a szemétszedő gyűjti be.

=== Metatáblák ===

A metatáblák új lehetőségeket nyújtanak a táblák felhasználására. A következő példa egy végtelen táblát mutat be. Minden <math>n</math>-re <code>fibs[n]</code> az <math>n</math>^th-edik [[Fibonacci-számok|Fibonacci-szám]]ot adja a dinamikus programozás és a memorizálás segítségével:

fibs = { 1, 1 } -- fibs[1] fibs[2] kezdőértékei.

setmetatable(fibs, {

end

})

 

Egy másik példa: a __call metametódus az objektumorientáltság érzetét adja:

 

newPerson = {} -- Új tábla 'newPerson' néven.

 

print(Bill.Name, Bill.Age) -- A name és az age attributumok kiíratása.

 

Bár a Luában nincs adatszerkezet rekordok létrehozására, mint például C-ben a <code>struct</code>, a táblák erre a célra is használhatók. Ezt a használatot a nyelv szintaktikusan támogatja:

 

point = { x = 10, y = 20 } -- Új tábla

print(point["x"]) -- Az "x" koordináta kiíratása, itt 10

print(point.x) -- Ugyanaz, mint az előző sorban, csak másként.

 

A táblák összetartozó függvényeket is tárolhatnak, ezzel átvehetik a névterek szerepét:

 

Point = {}

Point.new = function (x, y)

point.x = x

end

A Lua táblák tömbökként is használhatók:

 

array = { "a", "b", "c", "d" } -- Az indexek automatikusan számozódnak.

print(array[2]) -- A "b"-t írja ki. A Lua 1-től kezdi a tömbelemek indexelését.

array[0] = "z" -- A 0 index használata.

print(#array) -- A nulladik index nem számítódik bele a hosszba.

 

Objektumok tömbjeként:

function Point(x, y) -- A "Point" objektum konstruktora

return { x = x, y = y } -- Új objektum létrehozása és visszaadása

array = { Point(10, 20), Point(30, 40), Point(50, 60) } -- Pontok tömbje

print(array[2].y) -- 40-et ír ki

 

A Lua táblák tömbrésszel és assziociatív tömbrésszel vannak implementálva. Korábban az egészet asszociatív tömbbel valósították meg, de ez az ábrázolás gyorsabb.<ref name=lobject_h_array>{{cite web|url=http://www.lua.org/source/5.1/lobject.h.html#array|title=Lua 5.1 Source Code|accessdate=2011-03-24|year=2006}}</ref>

 

A Lua lehetővé teszi új modulok létrehozását. A modulok kezelésére rendelkezésre áll a Luarocks modulkezelő.

 

! Modul!! Leírás

|-

|-

|-

|-

|-

|-

|-

|-

|-

|-

|-

| LuaXML || Az XML és a Lua társítása.

|-

|-

|-

|}

 

== Hello, World! ==

A klasszikus [[„Helló, világ!” program|Hello World!]] program Lua nyelven:

<source lang="lua">

</source>

 

A virtuális gép nem közvetlenül a Lua szkriptet hajtja végre, hanem futás közben bájtkódra fordítja, és ez fut. A szkriptek futtatás nélkül is fordíthatók. Maga a fordítás átlátható.

 

10 [6] RETURN 0 1

 

A Luát alkalmazásokba ágyazott nyelvnek fejlesztették, ezért könnyen használható, robusztus C API-val látták el. Az API két részből áll: ezek a Lua core és a Lua auxiliary library.<ref name=luarefman>{{cite web| url = http://www.lua.org/manual/5.1/| title = Lua 5.1 Reference Manual| publisher = Lua.org| accessdate = 2009-05-24}}</ref> Kiküszöböli a C kézi hivatkozáskezelését. Az API a nyelvhez hasonlóan minimalisztikus; a funkcionalitás bővítéséért az auxiliary library felelős, ami preprocesszor makrókkal egyszerűsíti a táblakezelést.

A Lua C API verem alapú. A veremműveleteket Lua függvények valósítják meg, továbbá léteznek táblakezelő függvények is, amik a veremből is hívhatók. Ez a verem indexelhető is. A [[Python (programozási nyelv)|Python]] tömbökhöz hasonlóan negatív indexek is használhatók; ezek a verem tetejétől (-1 a legfelső elem), a pozitív indexek a verem aljától számítódnak.

 

A C ésa Lua közötti kommunikációt szintén a verem valósítja meg. A Lua függvénynek átadott argumentumok a verembe kerülnek, és az aktuális függvény <code>lua_call</code> utasítással hívható. Ha C függvényt hívunk Luából, akkor az a verem tetejéről veszi a paramétereket.

Lua függvény hívása C-ből:

#include <stdio.h>

#include <stdlib.h>

return 0;

}

 

Fordítás és futtatás:

Result: 8

</pre>

A C API speciális táblákat is elérhetővé tesz, amik pszeudoindexekkel hivatkozhatók a Lua veremből. A <code>LUA_GLOBALSINDEX</code> tárolja a globális változókat, <code>_G</code> a fő névtér. A <code>LUA_REGISTRYINDEX</code>-ben tárolják a C függvények a Lua értékeket későbbi felhasználásra.

Kiterjesztő modulok is készíthetők a Lua API használatával. Ezek a könyvtárak kiterjesztik az értelmező funkcionalitását. A Lua szempontjából ezek névterek, vagyis táblák a maguk változóival és függvényeivel. Ezek a modulok a <code>require</code> kulcsszóval tölthetők be.<ref name=luarefman />

 

Vannak csomagok a grafikus felülethez, a Perl/POSIX szabályos kifejezésekhez, a titkosításhoz, afájltömörítéshez és még sok máshoz. A legtöbb népszerű nyelvhez vannak Lua kötések, például más szkript nyelvekhez.<ref>{{cite web| url = http://lua-users.org/wiki/BindingCodeToLua| title = Binding Code To Lua| publisher = Lua-users wiki| accessdate = 2009-05-24}}</ref> A C++ megközelítés sablon alapú, és automatikus generátorokat használ.

 

 

== Külső hivatkozások ==

* [http://www.lua.org/ Lua.org]

 

{{jegyzetek}}

 

* {{Cite book | last1 = Ierusalimschy | first1= R. | last2 = Figueiredo | first2 = L. H. | last3 = Celes | first3 = W. | title = Lua 5.1 Reference Manual | year= 2006 | publisher = Lua.org | isbn= 85-903798-3-3 | url = http://www.lua.org/manual/5.1/}}

* {{Cite book | last1 = Ierusalimschy | first1 = R. | title = Programming in Lua <!-- Blue PiL --> | edition = 2nd | year = 2006 | publisher = Lua.org | isbn = 85-903798-2-5 | url = http://www.inf.puc-rio.br/~roberto/pil2/}} (1st ed. is available [http://www.lua.org/pil/ online])