„Dohányzás” változatai közötti eltérés

[[Portugália|Portugáliából]] egy [[Jean Nicot]] nevű [[Franciaország|francia]] diplomata terjesztette tovább (nevéből ered a dohány ''Nicotiana tabacum'' és alkaloidjának '''nikotin''' elnevezése). Akkoriban nemcsak élvezeti szerként, hanem gyógyszerként, dísznövényként is használták. Annyira értékesnek tartották, hogy az elnevezései között szerepelt ''szentfű, isteni fű, szent kereszt füve, mindenre hasznos fű'' stb. A dohánytermesztés hazánkban a [[török hódoltság]] idején terjedt el. A dohányzást a kezdetektől fogva bírálták, ennek ellenére népszerűvé vált.<ref>"See Gateley"</ref> A német tudósok a dohányzás és a tüdőrák közötti összefüggést hivatalosan az [[1920-as évek]] végén mutatták ki, ami a modern történelem első dohányzásellenes kampányához vezetett. A [[második világháború]] alatt a mozgalom nem tudott az ellenséges vonalakon átjutni, mivel népszerűtlenné vált.<ref name="NWC228"/> [[1950]]-ben az dikk egészségügyi hatóságok ismét rámutattak a dohányzás és a rák közötti összefüggés valószínűségére.<ref name="RichardHillyBMJ1954"/> Törökországban (és Angliában is) előfordult, hogy [[halálbüntetés]]sel sújtották a dohányzókat. Az egyház is harcolt a [[dohány]] fogyasztása ellen, és kiátkozással próbálta megakadályozni a „bűnös élvezet” terjedését. Az első dohányzásellenes rendelkezések hazánkban [[Erdély]]ből, a [[17. század]]ból maradtak fenn. Ezek pénzbüntetést róttak ki a dohányosokra. Az [[1980-as évek]]ben megnőtt a tudományos bizonyítékok száma, ami ösztönözte a dohányzás gyakorlata elleni politikai fellépést. A [[20. század]] utolsó évtizedeitől kezdődően a fejlett országokban a fogyasztási arány folyamatosan csökkenni kezdett.<ref name="RockEtAlCDC2006"/> Mindazonáltal a dohányzás a fejlődő világban továbbra is nagy népszerűségnek örvend.<ref name="WHO2002FactSheet"/>