„Kasztner Rezső” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.6.157.121 (vita) szerkesztéséről Steinbrück Ottó szerkesztésére |
|||
6. sor:
| születési név = Kasztner Rezső, Kastner Israel/Ysrael, '''ישראל קסטנר'''
| születés helye = [[Kolozsvár]]
| születés dátuma = 1906.
| halál helye = [[Tel-Aviv]], [[Izrael]]
| halál dátuma = 1957. március 15.
21. sor:
}}
'''Kasztner Rezső''' (1941-től '''Kasztner Rudolf''', majd az 1950-es évektől '''Israel/Ysrael Kastner''')'''(ישראל קסטנר)'''. ([[Kolozsvár]], [[1906]]. – [[Tel-Aviv]], [[1957]]. [[március 15.]]) zsidó-magyar újságíró és ügyvéd.
Kasztner egy kis [[budapest]]i zsidó szervezet, a ''Va'adat Ezrah Vehatzalah (Vaada),'' vagyis a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság egyik felelős vezetője volt a [[második világháború]] alatt, a [[Nemzetiszocializmus|nácik]] által megszállt [[Magyarország]]on. 1944 áprilisától a Vaada részéről ő vett részt azokon a tárgyalásokon, melyek [[Kurt Becher|Andreas Ernst Kurt Becherrel]], ([[Adolf Eichmann]] személyes „zsidóügyi” megbízottjával) folytak. Ennek eredményeképpen a németek egy vonatszerelvényt nem [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitzba]], hanem 6 és fél millió pengő (4 millió német birodalmi márka, vagy 1 millió hatszázezer dollár) váltságdíj fejében [[Svájc]]ba irányítottak. A Kasztner közreműködésével összeállított, németeknek átadott listán szerepelt 388 kolozsvári zsidó neve, akik Kasztner rokonai, vagy egyéb gazdag kolozsvári és környékbeli zsidó család tagjai voltak, valamint zsidó vallási vezetők mellett az [[erdély]]i és magyarországi [[cionizmus|cionista]] mozgalom vezetősége.
27. sor:
Az 1684 fő zsidó-magyar állampolgárt mentő akciót később '''Kasztner vonata''' néven emlegették, mely 1944. június 30-án hagyta el az országot. Az utasokat először egy [[Bergen-Belsen|bergen-belsen]]i különleges (a hírhedt koncentrációs táborhoz közeli) lágerbe vitték, majd több hónap után két részletben, az első csoportot 1944 augusztusában, a másodikat négy hónappal később [[Svájc]]ba engedték.
Kasztnernek egyes források szerint további 20 ezer magyar zsidót sikerült [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitz]] helyett különböző [[ausztria]]i munkahelyekre küldenie, akik megmenekültek, és közülük sokan az
A háború után Kasztner Izraelbe emigrált és 1952-ben a kereskedelmi és ipari miniszter szóvivője lett. 1953-ban egy szórólapon Malchiel Gruenwald (nevét írják Grünwald, Gruenvald és Greenwald formában is) megvádolta, hogy náci kollaboráns volt. Gruenwald zaklatta az izraeli kormányt az igazságtételért, mígnem ellene rágalmazási pert indítottak, mely meglepetésre másfél év után Kasztnert elmarasztaló ítélettel végződött, és Benjamin Halevi<ref>Benjamin Halevi később Szabadság Párti (Herut) tag a Knesszetben</ref> bíró szájából elhangzott, hogy Kasztner mintegy ''„eladta lelkét az ördögnek”''.
Az izraeli legfelsőbb bíróság 1958 januárjában
1957. március 3-án Kasztnert egy Ze'ev Eckstein nevű ultrajobboldali aktivista két társával együtt a háza előtt megvárta és meglőtte, Kasztner 12 nappal később belehalt sérüléseibe.<ref>Máig nem igazolt feltételezések szerint a Shin Bet (Izraeli Titkosszolgálat) hallgattatta el Kasztnert [[Isser Harel]]nak, a titkosszolgálat vezetőjének parancsára.</ref>▼
▲Előtte azonban, 1957. március 3-án Kasztnert egy Ze'ev Eckstein nevű ultrajobboldali aktivista két társával együtt a háza előtt megvárta és meglőtte, Kasztner 12 nappal később belehalt sérüléseibe.<ref>Máig nem igazolt feltételezések szerint a Shin Bet (Izraeli Titkosszolgálat) hallgattatta el Kasztnert [[Isser Harel]]nak, a titkosszolgálat vezetőjének parancsára.</ref>
▲Az izraeli legfelsőbb bíróság 1958 januárjában perét újratárgyalta, az elmarasztaló ítéletet hatályon kívül helyezte és Yisrael Kasztnert minden vád alól felmentette. Az idős Gruenwaldot egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és enyhe pénzbüntetésre ítélték.
{{Nincs szabad kép
50. sor:
== Korai évei ==
=== Fiatalsága ===
Kasztner 1906-ban született vagyonos izraelita családban
A Kolozsvár déli városrészében, egy
A „[[numerus clausus]]” 1920. évtől érvényes rendelkezései miatt (az [[s:1920. évi XXV. törvénycikk|1920. évi XXV. törvénycikk]] alapján a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak a formálisan kimutatható számarányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban ) a zsidók
Rezső 22 éves volt, amikor apja a [[Tóra|Tórát]] olvasva meghalt a zsinagógában [[Pészah]] 7. napján. Jogi tanulmányai után az [[Új Kelet]] című lap szerkesztőségében vállalt munkát, először sportriporter volt, majd főként politikai írásokat tett közzé. Dr. Fischer József ügyvéd mellé szerződött titkárként, aki parlamenti tag, a kolozsvári zsidó hitközség elöljárója, s a Nemzeti Zsidó Párt tagja volt. Fischer elismerte Kasztner
Belépett, a később [[Mapai]] néven ismert, Ihud pártba, amely egy baloldali cionista párt volt, s az új zsidó állam kormányának megalakítását tervezte.
Idősebbik bátyja, Gyula 1924-ben kivándorolt [[Palesztina|Palesztinába]], s ott egy [[kibuc]]ban élt. Kasztner újságíróként vett részt a cionista mozgalomban. Az Új Kelet című lapban közzétett kritikái között például a britek Palesztinában játszott politikai szerepét bírálta.<ref name=Porter13>Porter 2007, pp. 13-14
== Menekítési tevékenysége ==
=== Kolozsváron ===
A német háborús terjeszkedéssel egy időben Kasztner egy központot hozott létre
Miután a második bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélte, a magyar kormány pedig betiltott minden zsidó újságot, megszűnt az [[Új Kelet]] is és ekkor Kasztner Budapestre költözött.<ref name=Porter31>Porter 2007,
=== Budapesten ===
{{lásdmég|Zsidó holokauszt Magyarországon}}
Kasztner 1941-ben Budapestre érkezvén, kibérelt egy kis kétszobás lakást egy Váci úti panzióban. Itt is folytatni akarta zsidómentő tevékenységét,
Az 1943 elején alakult ''Va'adat Ezrah Vehatzalah'', Budapesti Segélyező és Mentőbizottság ügyvezetőjeként jelentős részt vállalt a külföldi zsidó menekültek bújtatásából és ellátásából, a határon túlról érkező információk továbbításából. Előbb a [[nácizmus|náci]] Európából Magyarországra menekülni segítette a zsidókat, majd 1944. március 19-e, a német megszállás után az innen való továbbjutást szervezte. 1944
1944
A fenti megnevezéssel emlegetett beszámolójukban (a Rudolf Vrba név Rosenbergnek a szökése után kapott hamis identitása volt, később fel is vette ezt a nevet) - amely első Auschwitzi jegyzőkönyv néven vált ismertté
Kasztner
=== A Kasztner-vonat ===
[[Kép:Kasztner.jpg|bélyegkép|jobbra|Kasztner Rezső emléktáblája [[Budapest V. kerülete|Budapest V. kerületében]], [[Váci utca]] 12.]]
1944 nyarán Kasztner találkozott Adolf Eichmann-nal, aki német részről felelős volt több mint 400 000 magyar zsidó deportálásáért az [[auschwitzi koncentrációs tábor]]ba. E találkozás során megállapodás született 1 685 ember megmentéséről
Az
Mint Yechiam Weitz izraeli történész kutató írta: ... ily módon „''Kasztner sajátkezűleg több zsidót mentett meg, mint bármely zsidó előtte vagy utána.''”<ref>Weitz 1995; Ilani 2008.</ref>
89. sor:
Leicht Ferenc visszaemlékezése szerint: „…még négy-öt vonat zsidót – vidékről – nem Auschwitzba, hanem a Bécs melletti Strasshofba vittek családostul. [[Szeged]]ről három vonat ment, kettő Auschwitzba, egy Strasshofba.”<ref>Randolph Braham kutatásai szerint az első két transzportot Auschwitzba irányították, „de csak az egyik jutott el oda. A másikat a németek Strasshofba irányították, cserébe a vonatrakomány [[kecskemét]]i zsidóért, akiknek [[Ausztria|Ausztriába]] kellett volna menniük, de figyelmetlenségből és rutinszerűen Auschwitzba parancsolták őket”. A harmadik transzportot eleve Strasshofba irányították, az ezekben lévő 5739 ember túlnyomó többsége túlélte a deportálást.” Interjú Leicht Ferenccel, Budapest, Magyarország. Az interjút készítette: Réz Judit. Az interjúkészítés időpontja: 2004. június – november. In: Centropa.hu honlapja [http://www.centropa.hu/object.d9dd4bff-d1c8-43a5-8f66-55915990bde2.ivy?full=true]</ref>
Kasztner védőjének állítása is alátámasztja, hogy a tárgyalások további eredményeként még 15 000 magyar zsidó került Strasshof munkalágerébe és nem Auschwitzba. De Eichmann-nak a per folyamán tett kijelentése megkérdőjelezi a létszámot, mert
=== A kollaboráció vádja ===
A Kastner és Eichmann közötti megállapodás következményei hosszú időn keresztül visszatetszést keltettek [[Izrael]]ben, különösen az eredetileg magyar zsidó közösségben. A szemrehányások között az egyik fő vádpont az volt, hogy Kasztner személyesen közreműködött azon lista összeállításában, mely a ''Kasztner-vonaton'' Magyarországról kimenekítendők
A megmentettek többsége hősként tekintett Kasztnerre, aki az életét kockáztatta az eichmanni tárgyalások során. Más magyar zsidók úgy vélik, hogy Kasztner üzletelt Eichmannal, így ahelyett, hogy hős lenne, nem más, mint kollaboráns. 1960-ban, 16 évvel Kasztnerrel való tárgyalásai után Eichmann elmondta a ''Life'' újságnak, hogy Kasztner ''
1944 májusában Kasztner és több izraelita vezető tudta - miután 1944. április végén megkapták a Vrba–Wetzler-jelentést ([[Auschwitz-jegyzőkönyv]]) -, hogy a zsidókat a halálba viszik. E jelentést megismertették a zsidó szervezetek felelős vezetőivel, abban a reményben, hogy ők figyelmeztetni fogják az embereket, miszerint őket haláltáborokba és nem
Kasztner hívei viszont arra emlékeztetnek, hogy e vonatszállításra vonatkozó sikeres megegyezés a mentési tervben nagyon fontos tényező volt. Ellentétben Joel Brand akciójával, aki korábban Eichmann-nal egy millió magyar zsidó cseréjéről tárgyalt (a cseretárgy
1944. november 28-án soron következő tárgyalásai egyikére Kasztner Svájcba utazott (német útlevele volt) és többé nem is tért vissza Budapestre.<ref>{{cite book |author=[[Randolph L. Braham]] |others=ford. Zala Tamás és mások |title=A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon |url= http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1053.pdf|accessdate =2014-01-30 |publisher= Belvárosi Kvk. |location =Budapest |year=1997 |edition=2. kiadás |id= | pages =1053}}</ref> 1945 elején Németországba utazott [[Kurt Becher]]rel, aki pénzt és vagyontárgyakat kapott, hogy a vonat embereit megmentse. [[Heinrich Himmler]] a koncentrációs táborok megsemmisítésének meggyorsítását rendelte el, miután a szövetségesek a második világháború utolsó hónapjaiban erősen nyomultak előre. Annak ellenére, hogy Kasztner magyar zsidó, Becher pedig SS-tisztviselő volt, úgy érezték, hogy korrekt módon tudnak együttműködni.
A háború után Bechert háborús bűnösként a [[nürnberg]]i igazságszolgáltatás elé állították. Kasztner mellette tanúskodott, mondván: Becher ''
== A Kasztner-per ==
108. sor:
Kastner Izraelbe emigrált a háború után és aktív tagja lett az Izraeli Munkáspártnak. Jelölték két ízben is a választásokon a [[Knesszet]]be (izraeli parlament), de sikertelenül. 1952-ben kinevezték a kereskedelmi és ipari minisztérium szóvivőjévé.<ref name=Bilsky>Bilsky 2001.</ref>
Az SS-
Másfél évi tárgyalás után Kasztnert elítélték. A bíró szerint „eladta lelkét az ördögnek”.<ref name=TimeTrial>[http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,807322-3,00.html "On Trial"], ''Time'', July 11, 1955.</ref>
Az ítélet után a kormány lemondott és Kasztner visszavonult. A közvélemény általánosan elítélte, s közutálat vette körül.<ref name=TimeTrial/> Családja is sokat szenvedett, felesége depressziós lett, leányát pedig atrocitások érték, kővel hajigálták meg az utcán.<ref name=Porter405>Porter 2007,
Ze'ev Eckstein 1957 márciusában háza előtt meglőtte
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság 1958 januárjában megváltoztatta az ítéletet és felmentette Kasztnert.<ref name=TimeExoneration>[http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,864174,00.html?promoid=googlep "Exoneration of Dr. Kastner], ''Time'', January 27, 1958.</ref>
== Filmek életéről ==
''A Kasztner-vonat'' címmel készült 2006-ban egy magyar dokumentumfilm-sorozat, rendezője Radó Gyula
''Kasztner meggyilkolása'' (Killing Kasztner) címen készült egy újabb, angol dokumentumfilm, melyet Ross Gaylen forgatott és 2008-ban mutatták be az Egyesült Királyságban és Izraelben.<ref>Rövid részlet látható belőle
A film 2009 tavaszi [[budapest]]i bemutatójára Kasztner 63 éves Zsuzsa leányán kívül eljöttek hárman olyanok is, akik Kasztner-vonatán menekültek meg. A [[bronx]]i Irene Grossman (3 éves volt akkor, amikor a vonattal kimenekült), Manny Mandel, a [[maryland]]i Silver Springben élő, ekkor 73 éves pszichológusnő és Ladislaus Löb, a Sussexi Egyetem nyugalmazott
== A Kasztner-levéltár ==
2007. július 20-án a [[jeruzsálem]]i [[Jad Vasem]] Intézet (amely a [[
A Kasztner-vonat néhány még életben levő utasán kívül a múzeumban jelen volt az izraeli liberálisok részéről, Yosef Lapid<ref>az [[újvidék]]i születésű Lampel Tamás, Kasztner nagy tisztelője, Sharon volt miniszterelnök-helyettese és igazságügyi minisztere, pártja vele együtt kiesett a Knesszetből, akkoriban a Jad Vasem holokauszt múzeum igazgatótanácsának elnöke</ref> is, aki többek között kijelentette, hogy:
132. sor:
''„Yisrael Kastner a holokauszt egyik legnagyobb és legbátrabb hőse volt, akinek emléke méltó arra, hogy megőrizzük… a mai nap alkalmat adott nekünk arra, hogy igazságot szolgáltassunk annak az embernek, akinek tetteit sokan nem értették meg, és aki végül halálba torkolló jellemtelen támadások áldozatává vált.”''
Ha egyetlen leánya, Kasztner Zsuzsa, aki ekkor, 2007-ben 61 éves volt, úgy értékelte is ezt az ünnepélyes aktust, mint apja rehabilitációjának új fejezetét, mondván: ''„Úgy gondolom, hogy Izrael állam végre rátalált az ebben az ügyben elvesztett becsületére”'',<ref>Jerusalem Post – Édition Française – 25 juillet 2007</ref> az izraeliek egy része
A „magyar [[Oskar Schindler]]”, és a „magyar [[Raoul Wallenberg]]”,
== Jegyzetek ==
|