|
== A térképi ábrázolás története ==
A térképezés a legrégebbi történeti múltba tekint vissza. A történeti kutatások megállapították, hogy az ember először rajzolt, csak azután írt. Az ősember lakóhelyének környezetét vagy a távolabbi tájakat is lerajzolta, azonban nem tájékozódási célból. A mai térképek ősei a térbeli tudás grafikus ábrázolásaiként segítették az emlékezetet, a kommunikációt és a társadalmi együttműködést. A fejlődést korábban a térképek geometriai pontosságának növekedésében látták, mára azonban ez az egyoldalú megközelítés túlhaladottá vált. A digitális kartográfiában a megjelenítés és az adatok tárolása elválhat egymástól, ez a pontosság hagyományos fogalmát átértelmezi. A térképtörténeti tárgyalás során különböző periódusokat különíthetünk el aszerint, hogy a történeti folyamatot milyen szempontból vizsgáljuk.
=== A kéziratos térképek kora ===
[[Fájl:PtolemyWorldMap.jpg|balra|bélyegkép|Ptolemaiosz világtérképe]]
Ez a kor a legrégebbi időktől a [[reneszánsz]]ig tartott.<ref>[https://kutakodunk.wordpress.com/2011/02/20/terkepek-fejlodese/ Térképek fejlődése]</ref> Az eddig ismert legrégebbi, feltételezhetően térképészeti emlék egy '''falfestményen''' '''lévő várostérkép''' az anatóliai Çatal Hüyük-ben végzett ásatásoknál került elő. Készítésének idejét radiokarbon vizsgálatok alapján i. e. 6200 körülre teszik. A falfestmény ábrázolási megoldása érdekes: a város épületeit és utcáit alaprajzszerűen ábrázolja. A történelem előtti (prehisztorikus) térképek azonosítása az egyezményes jelrendszer és a feliratok hiánya miatt nehéz. Az olaszországi Val Camonica Bedolina lelőhelyén talált bronzkori sziklarajzot a régészek a környék ábrázolásának tartják.
Vitatható, hogy mit nevezhetünk az első térképnek. A [[jéna]]i egyetem gyűjteményében szereplő égetett agyagtábla is kétségkívül egyik '''legrégebbi térképészeti emlék''': a 21x18 cm nagyságú, kb. 3500 éves táblácska [[Nippur]] városát – az akkori [[sumerek|sumér birodalom]] fővárosát – ábrázolja.
A '''legrégibb, papiruszra készített''' ismert '''térkép''' [[I. Széthi]] egyiptomi [[fáraó]] idejéből (i. e. XIII. sz.) való. A töredékes torinói papirusz darabjain a Vádi Hammamát aranybányája és a núbiai ''bekhen'' kőzetfajta lelőhelyének, valamint az odavezető utak ábrázolása látható. A hegyeket oldalnézetben, az épületeket és az utakat alaprajzban szemlélteti. Az egyes objektumokat hieratikus jelekkel írt feliratok is magyarázzák.
[[Fájl:Hereford Mappa Mundi 1300.jpg|jobbra|bélyegkép|A herefordi világtérkép]]
Az [[ókor]]i görög térképek szerkesztői már törekedtek arra, hogy geometriai módszerrel ábrázolják az akkor ismert világ egészét. Egyes szerzők a csillagászatban alkalmazott fokhálózatot a Föld ábrázolására, a geográfiára is alkalmazták. Az [[ókor]]i térképészet legfontosabb képviselője [[Klaudiosz Ptolemaiosz]] (i. sz. 87–150) volt, akinek '''elsőként sikerült''' a Föld gömbfelületének egy darabját sík felületen leképeznie, s a ma használatos [[Vetülettan|vetület]] elődjeként szerkesztési módszereket adott a világtérkép fokhálózatának megrajzolásához. Ő volt az első, aki északot felülre tette a térképén, aminek az okáról nem maradt fenn ismeretünk.<ref>[http://index.hu/tudomany/til/2015/01/17/miert_van_eszak_a_terkep_tetejen/ Miért van észak a térkép tetején?], index.hu</ref>Az első kúpvetülete nyugatról keletre 180 fokban fedte le az ismert világot, és 10 fokonként a sarkhoz tartó hosszúsági köröket tartalmazott. Egy ívelt szélességi kör haladt keresztül Rodoszon és két másik az ismert legdélibb és legészakibb helyeken, [[Meroé]]n és [[Thule (sziget)|Thulén]] keresztül. Földrajzi könyvében világtérképen és 26 lapon ábrázolta az [[ókor]]ban ismert világot. [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriában]], görögül írt kézirata és térképei [[középkor]]i másolatokban maradtak fenn. Ptolemaiosz szintén készített egy vetületet, amelyen az összes hosszúsági kör ívelt volt, kivéve a középsőt, és a szélességi körök is íveltek maradtak. Ezen a vetületen megjelölte a mai [[Anglia|Angliát]], [[Skócia|Skóciát]] és Thulét északon. [[Afrika]] mint óriási kontinens jelenik meg, mely az [[Indiai-óceán]] déli felén terül el és északon csatlakozik [[Ázsia|Ázsiához]]. A térkép alapján – [[Hérodotosz]] leírásával ellentétben – Ptolemaiosz nem hitte, hogy Afrikát körbehajózták.
A [[Római Birodalom|rómaiak]] tovább haladtak [[ókori Görögország|görög]] elődeik nyomdokain, de különösen a magántulajdonnal kapcsolatos kataszteri térképezés és ingatlan-nyilvántartás területén léptek előre. Különleges térképeiken főleg a közlekedési utakat, a településeket és az utazási akadályokat, folyókat, hegyeket, erdőket ábrázolták. Az ilyen térképeket ''itineráriumoknak'', úttérképeknek nevezzük. Legismertebb példány a ''[[Tabula Peutingeriana]]'', egy eredetileg mintegy hét méter hosszú és harmincnégy centiméter széles papirusz tekercs, amely középkori másolatban, pergamenre festve maradt fenn.
Bár a 12. században [[Idríszí]] szicíliai arab térképész készített egy Ptolemaioszéhoz hasonló, de részletesebb térképet, Ptolemaiosz térképei<!--Most egy térkép vagy több térkép? --> mégis elfelejtődtek amíg 1400-ban Konstantinápolyban fel nem fedezték őket. Ptolemaiosz térképeit Firenzébe vitték és később lefordították ógörögről latinra, majd a 16. század során a térképészek tanulmányozták és megpróbálták belé illeszteni az új földrajzi felfedezéseket.<ref name="Oxford">{{cite book|title=Companion to Ships and the Sea|year=2005|edition=Second Edition|publisher=Oxford University Press|editor=I.C.B. Dear és Peter Kemp|pages=100}}</ref>
A [[középkor]]i térképek nagyon ritkán folytatták az [[ókor]]i földrajzi hagyományt, amely azonban nem merült feledésbe. A térképek szélein, sőt a beltartalomban is sokszor fantasztikus alakokat vagy [[vallás]]i tárgyú rajzokat látunk. A középkori térképek [[Európa|Európában]] elsődlegesen a keresztény világkép szimbolikus kifejezései. Legtöbbjük kör alakú világtérkép. Legismertebb példány a ''herefordi'' térkép [[1275]]-ben készült. Több, mint másfél méter átmérőjű, [[biblia]]i jeleneteket ábrázol, és ma is az angliai herefordi katedrálisban található.
=== A nyomtatott térképek kora ===
[[Fájl:Atlas Cosmographicae (Mercator) 225-Hungaria.jpg|jobbra|bélyegkép|A [[Magyar Királyság]] Mercator térképén, 1596]]
A [[15. század|XV. században]] és azután készült térképekre jellemző, hogy készítőik igyekeznek a reneszánsz térszemléletnek megfelelően a geometrikus tér mennyiségi vonatkozásait és a konkrét földrajzi környezet látványát együttesen ábrázolni. A fejlődés megindítója a [[reneszánsz]] kor szelleme, az [[ókor]]ban elért eredményeket a térképészetben is felelevenítik és továbbfejlesztik. Ptolemaiosz földrajzi könyvét [[Itália|Itáliába]] viszik, ahol a [[15. század|XV. század]] elejére [[Firenze|Firenzében]] latinra fordítják. A térképészet fellendülését elősegítették a nagy földrajzi felfedezések, a megélénkült gazdasági élet, a kereskedelem és az áruszállítás fokozódása. Ezek a tényezők követelték a pontosabb, tájékozódásra alkalmas térképeket. Először a tengeri, majd a szárazföldi térképek fejlődtek.
[[Fájl:World Map 1689.JPG||bélyegkép|balra|van Schagen által készített világtérkép, Amszterdam, 1689]]
A [[16. század|XVI. században]] működő [[Gerardus Mercator|Mercator]] a '''modern térképészet legnagyobb alakja'''. [[1569]]-ben megalkotta világtérképét, amelyen a hajózási vonalak, a [[loxodroma|loxodromák]] egyenesek voltak. A máig is nagyon népszerű szögtartó hengervetületet később róla nevezték el '''Mercator-vetület'''nek. Ő készítette, de fia [[Rumold Mercator]] adta ki az '''első, egységes térképgyűjteményt''' "''Atlasz''" néven ([[1595]]-ben), amely azonban még ekkor sem volt teljes.
[[Fájl:1852 Colton's Map of the World on Mercator's Projection ( Pocket Map ) - Geographicus - World-colton-1852.jpg|jobbra|bélyegkép|Világtérkép, 1852]]
Az ebben az időben készült térképeken már a tereptárgyakat is ábrázolják. Az utak mellett a hidakat, a városokat, a jellemző várakat, a templomokat is feltüntetik. Egyes térképeken a településeket alaprajzban rögzítették, a háztömböket, utcákat is feltüntetik. A [[domborzat]]ot még mindig oldalnézetben vagy madártávlatban ábrázolják.
A [[17. század|XVIII. századtól]] kezdve megjelenő térképeken számos tartalmi változás észlelhető. A [[természettudomány]]ok fejlődése megadta az alapot a pontosabb [[vetület]]ek szerkesztéséhez. A domborzati ábrázolásban rátértek a csíkozásra, majd a szintvonalakkal való ábrázolásra. Megkezdődtek a nagy területet felölelő, részletes [[topográfia]]i felmérések. Elsősorban a katonai szempontok voltak indítékai a háromdimenziós, a domborzatot jól érzékeltető ábrázolási módnak.
A [[topográfia]]i térképek a [[XX. század]] elejétől kezdődően [[fotogrammetria]]i terepfelméréssel készülnek. Az állami alaptérképek (kataszteri és topográfiai térképek) mellett egyre többféle tematikus térképet adnak ki a nagyközönségnek is. A nyomtatott térképek mellett a számítógéppel készített első digitális térképek az 1960-as években jelentek meg. Ezzel új korszak kezdődött a térképészetben
=== A magyarországi térképezés rövid története ===
{{lásd még|Magyarország katonai felmérései}}
[[Fájl:Tabula hungariae.jpg|bélyegkép|250px|[[Tabula Hungariae]]-[[Lázár deák|Lázár]] térkép]]
[[Kép:Kogutovicz Károly iskolai atlasza.JPG|jobbra|bélyegkép|250px|[[Kogutowicz Károly]] iskolai atlasza, 1931]]
| 