„Újkőkorszak” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Néolithique 0002.jpg|bélyegkép|jobbra|Újkőkorból származó leletek]]

[[Fájl:Neolithic house in the M3 Archeopark.jpg|180px|right|thumb|Újkőkori ház rekonstrukciója az [[M3 Archeopark]]ban]]

Az '''újkőkor''' vagy '''csiszoltkő-kor(szak)''' (idegen nevén '''neolitikum''') a [[kőkorszak]] utolsó része. A földtörténet korszakai közül a [[pleisztocén]] végével és a [[holocén]] elejével esik egybe. Az újkőkorszak a [[mezőgazdaság|földművelés]] kialakulásával kezdődik és a [[fémek|fém]] alapú [[eszköz]]ök elterjedésével ér véget a [[kőrézkor|rézkor]]ban, a [[bronzkor]]ban, illetve a [[vaskor]]ban. A neolitikum nevet (görög: „neosz”=új, „lithosz”=kő) [[John Lubbock]] alkotta [[1865]]-ben. A kifejezés nem időbeli korszakot jelöl, hanem egy sajátos viselkedési és kulturális stílusjegyet, ami a vadászást és gyűjtögetést felváltó növénytermesztés és háziállat-tartás megjelenésével jellemezhető. Ezért neolitikus jellegű kultúráról csak a lelőhelye és kora említésével lehet beszélni.

 

== Kialakulás és területfüggő fejlődés ==

 

A neolitikus [[kultúra]] i. e. 10 000 után jelent meg [[Elő-Ázsia|Elő-Ázsiában]] ([[Irán]]), és onnan terjedt kelet és nyugat felé. Korai neolitikus kultúra alakult ki Délkelet-[[Anatólia|Anatóliában]], [[Szíria]] és [[Irak]] területén i. e. 8000 körül. Az első élelemtermelő közösségek [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Európában]] i. e. 7000 körül jelentek meg, Közép-Európában i. e. 5500 körül.<ref>Radiokarbon vizsgálatok alapján i. e. 5700 körül, termolumineszcens vizsgálatok alapján i. e. 6000 körül, de a hagyományos kormeghatározás szerint csak i. e. 4500 körül kezdődik a neolitikum Közép-Európában.</ref> Az ötletek terjedési és az emberek [[vándorlás]]i hullámaival a neolitikus jelenség innen terjedt Nyugat- és Észak-Európa felé i. e. 4500 körül. A korai neolitikus [[állattenyésztés]] pár vadon élő és [[háziasítás|háziállat]], [[juh]] és [[házikecske|kecske]] tartására korlátozódott, de ahogy melegebbé vált az éghajlat i. e. 6000 körül, megjelent a [[szarvasmarha]] és a [[házisertés|sertés]], átmeneti vagy állandó települések fejlődtek, kialakult a [[cserépkészítés]]. A neolitikum kulturális elemei eltérő helyeken nem mindig ugyanabban a sorrendben jelentek meg, például az első [[Közel-Kelet]]i [[állattenyésztő társadalom|állattenyésztő társadalmak]] nem használták a fazekasságot, [[Afrika|Afrikában]], [[India|Indiában]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] egymástól független módon zajlott az állatok szelídítése, [[Japán]]ban pedig már korábban megjelent a fazekasság, ami az európaitól eltérő területfüggő neolit kultúrák kifejlődéséhez vezetett. [[Közép-Amerika|Közép-Amerikában]] i. e. 4500 körül hasonló folyamatok zajlottak (letelepedés és termelés), de az ezt megelőző 4000 éves időszakban nincs nyoma tűzhasználatnak és eszközöknek. Észak-Amerikában viszont a korábbi rétegekből 11-12 ezer éves kőeszközök is kerülnek elő.

 

== Társadalmi szervezet ==

A neolitikumban kevés bizonyíték található fejlett [[hierarchia|hierarchiára]], ami sokkal inkább a bronzkor kulturális jelensége. A családok és a háztartások nagyfokú gazdasági függetlenségben éltek. Ugyanakkor kellő bizonyíték ismert megerősített településekre a Rajna mentén, csakúgy mint [[csoport (szociológia)|csoportközi]] [[konfliktus]]okra Britanniában. A csoportközi konfliktus a törzsek ismertetőjele, akiket egy karizmatikus egyén vagy a törzsfő vezet. Ezek a szociálpolitikai entitások később az európai korai bronzkor törzseiben fejlődtek ki részletesebben.

 

 

=== A mezőgazdaság megjelenése ===

[[Fájl:Neolit ceramia Hungary BC 3500 .jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Vonalas díszítésű gabonatároló Közép-Magyarországról, Kr. e. 4500-3500 között]]

 

 

=== Kézművesség, építészet ===

A neolit emberek fejlett földművelők voltak, többféle eszközt állítottak elő a betakarításhoz, a birkák ellátásához, az ételkészítéshez (cserép- és csontszerszámok). Ugyancsak fejlettek voltak a kőeszközök és -díszek, hajítófegyverek, füzérek és szobrocskák előállításában. Levante, Anatólia, Szíria, Észak-Mezopotámia és Közép-Ázsia neolit őslakosai nagyszerű építészek is voltak, agyagtéglából házakat, falvakat építettek. Európában vesszőkből és vakolatból neolit házak épültek, a halottak számára megmunkált [[sírkő|sírköveket]] készítettek. Ezek a sírkövek különösen Írországban lelhetők fel nagy számban, ahol több ezer található még ma is. A brit szigeteken a neolit emberek hosszúkás [[sírhely]]eket, [[sírkamra|sírkamrákat]] készítettek halottaiknak.