|
==Felhasználása==
A világ legtöbb országban, a jelentős költségek és más biztonsági szempontok miatt, az állam készíti el a felméréseket és felmérések adatai szabadon megvásárolhatók. De vannak országok ahol közkincsnek tekintik ilyen például [[Finnország]], ahol ingyen hozzá lehet jutni. Más országok az állam ugyan elkészíti a felméréseket, mint például a szomszédos [[Szlovénia|Szlovéniában]], de nem adja el. A felméréseket a mindennapokban a legkülönbözőbb tudományterületeken használják.
===TérképészetLégi lézerszkennelés===
[[Fájl:LiDAR-i lend.gif|right|thumb|250px]]
A LIDAR alkalmazása a domborzat felmérésére a kellő pontosságú pozíciómeghatározás és a nagysebességű és megfelelő kapacitású digitális háttértárak megjelenésével vált lehetővé. A légi térképészetbenlézerszkennelés automatikusan(angolul adódikAirborne Laser Scanning, ALS, vagy kevésbé pontos kifejezéssel Airborne LiDAR) elve a következő. Egy légieszközön (repülőgépen, helikopteren, újabban pedig drónon) elhelyezett pulzáló [[lézer]] által kibocsátott és visszavert fénnyel letapogatjuk a földfelszínt. A lézersugárlézerimpulzus kibocsátási (szkennelési) iránya leggyakrabban [[ortogonálismerőlegesség|merőleges]] a repülés irányához képestirányára. A lézer impulzusoknaklézerimpulzusoknak a kibocsátásuk és a földföldfelszínről vagy más felszínérőlobjektumokról történő viaszverődésükvisszaverődésük detektálása között eltelt „utazási”terjedési idejét nagy pontossággal megmérjük, és a fenn megismert elvek alapján a kibocsátott fény hullámhosszánaksebességének ismeretében távolsággá alakítjuk.
AAz sugaratimpulzust kibocsátó lézert szállító repülőgéplégieszköz pontos helyét a mérések idő-pillanataiban egy kinematikus [[Global Positioning System|GPS-vevő]] segítségével határozzuk meg. AEz a mérés azonban a lézerszkenneléshez képest lassú, ezért a gép pörgő, bukdácsoló mozgását és apró irányváltásait pedig egy kinetikus navigációs rendszerrel ([[INS]] vagy inertial measurement unit, IMU) rögzítjük. Az így kapott adatokat (vektorokat) utólagosan összegezve kiszámoljuk a légieszköz trajektóriáját, és ezen pozíciók, valamint a repülőgéplézerimpulzusok mértismert helyzetétkibocsátási igygeometriájának korrigálvaismeretében, utófeldolgozás során lehetséges a visszaverő felület (pl. földfelszín) adott pontjainak nagy pontosságú meghatározása.
A lézerfényt távolságmérésre szinte azonnal a lézer megalkotását követően már az 1960-as években használták. Légi térképészetben használata a földi koordináták pontos mérésének problémái miatt csak 1990 körül terjedt el, Ekkor a GPS rendszerek oldották meg ezt a problémát.
A mérési eredmények nagy mennyiségbenrészben tartalmaznak nem felszíni objektumoktól (épületeketépületekről, fákata növényzetről, más tereptárgyaktereptárgyakról) és a talajról származó értékeketvisszaverődéseket (ún. echo). Ezeket az adatokatechokat megfelelőa módszerekkelfelhasználásnak algoritmusokkalmegfelelően szét(domborzatmodellezés, városmodellezés, növényzetmonitorozás, stb.) osztályozni kell, hogy milyen objektumról származik az adott visszavert választanijel. Ezt megfelelő módszerek, algoritmusok segítségével a jelalakból lehet eldönteni. A különböző felhasználások igényeinek megfelelően megkülönböztetik a felszínt meghatározó a [[digitális domborzatdomborzatmodell]]t modellt(magyar rövidítése DTMDDM, angolul (Digital Terrain Model, DTM) magyarul DDM, és a [[digitális felszínborítás modellt DSMfelszínmodell]]t (angolul Digital Surface Model, DSM<ref>A magyar gyakorlatban is a DSM rövidítést használják.</ref>).
===Légkörkutatás, meteorológia===
|
