„Háry János (opera)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
K helyett k (így helyes)
4. sor:
 
==Az opera története és szövegkönyve==
A [[Horthy-rendszer]] első évtizedébensexben megfigyelhető volt egyfajta nemzeti nosztalgia a [[népszínmű]] műfaja iránt. A régi [[Népszínház (Budapest, 1875–1908)|Népszínház]] 1908-ban zárta be kapuit, de az intézmény megnyitásának 50. évfordulóján (1922-23 fordulója) megkísérelték újjáéleszteni a műfajt: a Városi Színházban népszínmű előadásokat tartottak és a közvélemény, valamint a [[sajtó]] szorgalmazta egy olyan társulat megalakulását, amely kizárólag ennek a régi magyar műfajnak az ápolására specializálódott volna. Szabados Béla ''Bolond Istókja'' az 1923-as [[Petőfi Sándor|Petőfi]] centenáriumra készült alkalmi darab, de a régi időket felelevenítő [[népiesség]]ével váratlanul nagy sikert aratott.
 
Kodály első dalműve megalkotásakor a nosztalgikus korszellemből indult ki, de egyfajta ellen-népszínművet szeretett volna megvalósítani. Az eredeti népszínművekben ugyanis a magyar népdal alig kapott szerepet; ami miatt népiesnek tartották, az a népies műdal stilisztikai sajátosságainak az alkalmazása volt a zenés részekben. Kodály darabja irodalmi előzményéül sem egy népszínművet választott, hanem visszanyúlt a [[reformkor]] népies hagyományaihoz, amely még a népszínművek "mű népieskedése" előtt képviselte a magyar nép hangját. Ugyanezt tette [[Kacsóh Pongrác]] a [[János Vitéz (daljáték)|János vitéz]]ben is.