„Ferenczy István (szobrász)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
}}
[[Kép:Ferenczy István 1810.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Ferenczy István (1810)]]
'''Ferenczy István''' ([[Rimaszombat]], [[1792]]. [[február 24.]] – Rimaszombat, [[1856]]. [[július 4.]]) szobrász, a [[19. század]]i magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nográd megye táblabírája, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja.
== Életpályája ==
Apja műhelyében volt lakatosinas, majd 1815-től [[Bécs]]ben tanult, előbb rézmetszőként, majd [[1817]]-ben [[Fischer]] és [[Josef Klieber]] szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. [[1818]]-ban gyalog ment [[Róma|Rómába]], ahol hat évet töltött [[Bertel Thorvaldsen|Thorvaldsen]] műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy [[Leonardo da Vinci]] egyetlen hiteles szobra. Amikor 1819-ben József főherceg nádor Rómát meglátogatta, felfigyelt a magyar művészre és 400 forint évi díjat rendelt számára.
Az [[1818]]-ban készült [[Csokonai Vitéz Mihály]] mellszobrát és az [[1822]]-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. [[1824]]-ben hazatért. [[Kazinczy Ferenc]] lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet [[Ruszkica|Ruskicán]] talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.
[[1840]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. [[1846]]-ban befejezte [[Kölcsey Ferenc]] emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Az akadémiában [[Fáy András]] mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én.
Végrendelete értelmében [[Euridiké]] szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.
42. sor:
* [[Brunszvik Teréz|Brunswick Teréz]] síremlék
* [[Kisfaludy Károly]] portrészobra
== Írásai ==
* Társaságos emberi illendőség, vagy: kinek kinek mi az övé, mi a másé, 200 részre metszett historiai képekben a scytha és magyar történetből, magyar és franczia magyarázatokkal. Első füzet. (M. Tudós Társasági Névkönyv 1839-re 130. l. Nem ismerem, valószinűleg kéziratban maradt.)
=== Cikkei ===
Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is irt cikkeket.
== Források ==
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/f/ferenczi/index.html Képzőművészet Magyarországon]
* Meller Simon: Ferenczy István élete és művei Budapest, 1908
* {{szinnyei|3||f/f05455.htm}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
| |||