„Kudora Károly” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
 
==Életútja==
Id. Kudora Károly és Novacsek Franciska fiaként született. A bölcsészkarfőgimnáziumot elvégzéseTatán után díjnok azés [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)| Egyetemi KönyvtárbanGyőr]] ([[1873]])ött, könyvtártisztfelsőbb ([[1875]]), majd másodőr ([[1889]]).tanulmányait Mintpedig a kölcsönzésibudapesti osztályegyetem vezetőjebölcseleti résztkarán vettfejezte több vidéki könyvtár ([[Késmárk]], [[Jászóvár]] stbbe.) rendezésében1873-tól ésdíjnok feldolgozásában. Szerkesztettevolt az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)| Egyetemi KönyvtárKönyvtárban]] címjegyzékét ([[1884]]-[[1890]])1875. [[1915]]június 4-benétől (máskönyvtártiszt, adatok1889 szerintáprilisától [[1914]]-ben) vonult nyugalombamásodőr. Neje Feik Franciska volt.
 
Különös érdekekkel bírnak felfedezései az egyetemi könyvtárban, melyeket tészta nyomás (empreinte en pâte) és setét nyomás (manière criblée) cím alatt ismer az irodalom és melyek közül négy darab az egyetemi könyvtár tulajdona; továbbá a XV. századbeli legrégibb rézmetszet, melyet mint ritkaságot a berlini sokszorosító intézet is kiadott és a Magya Könyvszemle (1892-93) ismertetett.
 
1884-ben rendezte a késmárki evangélikus líceum 16 ezer kötetből álló könyvtárát. 1885-ben befejezte a gróf Ráday-féle könyvtár katalógusának átalakítását. 1886-ban rendezte a vallás- és közoktatási miniszterium könyvtárát, 1888-ban a gróf Nádasdy család metszetgyűjteményét, 1889-ben az angol-kisasszonyok (apácák) budapesti könyvtárát, 1891-92-ben az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]] könyvtárát (6000 kötet); ugyanezen évben a Márk-könyvtárban tett kutatásai alkalmával e könyvtár magyar vonatkozású nyomtatványait is jegyzékbe írta, mely a Magyar Könyvszemlében (1891) jelent meg. 1897-ben rendezte a [[jászóvár]]i premontrei-rend közel 30 ezer kötetre menő könyvtárát. 1884-ben a vallás és közoktatási miniszterium saját könyvtára rendezésével bízta meg; a nyári szünidőben nagyobb külföldi tanulmányutat tett, meglátogatta a boroszlói, [[berlin]]i, frankfurti, [[heidelberg]]i, [[darmstadt]]i, [[stuttgart]]i, [[würzburg]]i, [[augsburg]]i, [[nürnberg]]i, [[münchen]]i, lipcsei, [[drezda]]i, [[prága]]i és [[bécs]]i könyvtárakat, melyeknek berendezését és adminisztrációját, továbbá incunabulum- és metszet-gyűjteményét tette tanulmánya tárgyává. Az ezredéves történelmi kiállítás irodalmi csoportjának előadója volt.
 
Szerkesztette az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|Egyetemi Könyvtár]] címjegyzékét ([[1884]]-[[1890]]). [[1915]]-ben (más adatok szerint [[1914]]-ben) vonult nyugalomba. Neje Feik Franciska volt.
 
==Munkássága==
62 ⟶ 68 sor:
{{jegyzetek}}
 
==ForrásForrások==
*[[Dedek Crescens Lajos]]: ''Könyvtártan''. Írta Kudora Károly. Budapest, 1893. - In.: Századok, 1893. 4. sz. p. 360-363.
*[[Récsey Viktor]]: ''Kudora Károly: Könyvtártan''. Ism. - In.: Katholikus Szemle, 1894. 1. sz. p. 149-152.
*{{szinnyei|7||k/k13038.htm}}
 
==Külső hivatkozás==