Asbóth Oszkár helikopterkísérleteinek eredményeit sokan az általa [[1956]]-ban megírt ''Az első helikopter'' című könyvéből ismerték meg. Van olyan vélemény, hogy ezEz a könyv és önmenedzselési képessége tette a későbbiek során híressé nevét.<ref>[http://index.hu/tudomany/2016/11/28/a_nagy_asboth-sejtes_feltalalo_vagy_kokler/ A nagy Asboth-sejtés: géniusz helyett kókler]</ref> Az ott leírtakat célszerű kritikusan szemlélni, mivel hajlamos volt eltúlozni eredményeit és karrierjének elősegítése érdekében a valóságot szebbé tenni.<ref>{{cite web |url=http://www.asbothoszkar.fw.hu/fooldal2.html |title=Asboth Oszkár helikopter kísérletei |date= |accessdate=2009-11-09 |author=Hunyady László |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref> Asbóth munkásságát elsők között 1978-ban Rotter Lajos repülőgép-konstruktőr és pilóta kritizálta. Szerinte Asbóth gépét valójában „a földön álló négy ember kötelekkel egyensúlyozta”, a könyvében közölt fotókon pedig a „tartóköteleket retusálással eltüntették”. Egy szaktekintélyekből álló bizottság erre a Repülés című folyóirat 1980. márciusi számában erősített rá, hangsúlyozva, hogy Asbóth „megoldásai nélkülözték a műszaki ismereteket, szakképzettséget”, sőt nemcsak a kortárs, de „a korábbi időszakok eredményeit sem vette figyelembe”.<ref>{{cite web |url=http://hvg.hu/tudomany/201002_A_HELIKoPTER_TIToKZAToS_MAGYAR_FEJLESZToI_L |title=Forgószárnyas történet. A helikopter titokzatos magyar fejlesztői |date= |accessdate=2015-07-6 |author=Lőrinc László |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref> Az [[1970-es évek]] végétől megjelenő repüléstörténeti szakmunkák azon az állásponton vannak, hogy Asbóth gépei csak arra lehettek alkalmasak, hogy fel és leszálljanak, illetve szélcsendes időben lebegjenek, mivel – ahogy ezt Kármán Tódor már az első világháború alatt kiszámította – a merev légcsavarral repülő forgószárnyas gép instabil. Az [[1930-as évek]]ben megszülető működőképes konstrukciók ezzel szemben csuklós illeszkedésű, egymástól függetlenül billenthető és emelhető forgószárnyakat (lapátokat) alkalmaztak. (Ilyen megoldásra az első szabadalmat a magyar Madzsar József és [[Barta Miksa]] adta be Németországban, [[1909]]-ben.)
