„Alfredo Di Stéfano” változatai közötti eltérés

Sokan a legnagyobb labdarúgónak[[labdarúgó]]nak tartják. Mentalitását, királyi stílusát, állóképességét, egyéni technikai tudását a csapat érdekeinek rendelte alá, ösztönösen érte el, hogy társai az utasításai szerint játszanak. Di Stéfano maga volt a megtestesült "totális foci" - jóval azelőtt, hogy ezt a kifejezést kitalálták volna. Az egyik pillanatban a saját tizenhatosán belül védekezett, a következőben a középpályán szervezte az akciót, végül gólt lőtt.

Apja a legnagyobb [[Buenos Aires]]-i klubban, a [[CA River Plate|River Plate]]-ben játszott. Ugyanitt a fiatal Di Stéfano [[1944]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] jobbszélsőként mutatkozott be, majd kölcsönadjákkölcsönadták a [[CA Huracán|Huracánnak]] ahol megtanulja a középcsatár szakmai fogásait. Az argentin profi labdarúgók 1949-ben magasabb jövedelem reményében sztrájkolni kezdekkezdtek. A klubok kirekesztették őket, és a tervezett mérkőzéseket amatőrökkel játszották le. A profi sztárok [[Kolumbia|Kolumbiába]], a [[Nemzetközi Labdarúgó-szövetség|FIFA]] fennhatóságán kívül felállított kalózligába mentek. Ott Di Stéfano a sztárok sztárja volt.

A [[Real Madrid CF|Real Madrid]] sportklub alapításának ötvenedik évfordulója tiszteletére rendezett tornán a Real vezetői megállapodtak a Millonarisszal, hogy megveszik őt. Közben a [[FC Barcelona|Barcelona]] a River PlatevalPlate-tal kötött szerződést megvásárlásáról. Egy spanyol labdarúgó-döntőbíróság úgy rendelkezett, hogy Di Stéfano játsszon egy évadot a Realban, egyet pedig a Barcelonában. A ReálbanRealban nyújtott gyenge teljesítménye miatt a Barcelona eladta részét a ReálnakRealnak, és lám, Di Stéfano megtáltosodott. Négy évvel későbbi rangadón mesterhármast[[mesterhármas]]t rúgott a Barcelonának. Megszületett a legenda. Játékostársa, [[Miguel MunozMuñoz]] így jellemezte: „Di Stéfanóban az a legnagyszerűbb, hogy ha ő ott van a csapatodban, akkor minden poszton két játékosod van.”