„Nátrium-klorid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
11. sor:
| Formula = [[Nátrium|Na]][[klór|Cl]]
| MolarMass = 58,44277 g/mol
| Appearance = fehér
| Density = 2,16 g/cm³ (szilárd)
| Solubility = 35,9 g/100 ml (25 °C)
46. sor:
[[Szín]]telen, [[szag]]talan, kristályos [[vegyület]], íze a legerősebben ''sós'' az ismert anyagok közül. [[Ionrács]]os anyag, szilárd [[halmazállapot|halmazállapotban]] lapon középpontos kockarácsot alkot. Az ionrácsot pozitív nátrium (Na<sup>+</sup>) és negatív klorid (Cl<sup>−</sup>) [[ion]]ok alkotják. Az ionokat erős elektrosztatikus vonzóerő – az [[Kémiai kötés|ionkötés]] – tartja össze. Minden pozitív iont hat negatív ion, és minden negatív iont hat pozitív ion vesz körül, tehát az ellentétes töltésű ionok számaránya 1:1. Ezt jelöli a konyhasó összegképlete ([[kémiai képlet]]e) is: NaCl. Kristálya kifelé semleges.<ref>http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/home/?backto&verb</ref> [[Kocka]] alakú kristályai kitűnően hasadnak a kocka lapjai mentén, a nagyobb kristályok ütés hatására apróbb, kocka alakú kristályokra törnek szét. Ez a kockarács az egyik legszabályosabb kristályforma.
[[Víz]]ben jól oldódik, miközben nagymértékben disszociál összetevőire: pozitív töltésű hidratált nátrium- (Na<sup>+</sup>) és negatív töltésű hidratált klorid- (Cl<sup>−</sup>) [[ion]]okra. Vizes oldata semleges [[pH|kémhatású]]. Jó vízoldhatóságát bizonyítják [[tenger]]eink, melyek mind tartalmaznak [[oldat|oldott]] sót, valamint a földi [[élet]] majdnem minden [[sejt]]je, ahol a sejtközi folyadékok sóoldatok. Érdekes tulajdonsága, hogy vízoldhatósága, ellentétben majdnem minden szervetlen sóval, nem függ számottevő mértékben a víz hőmérsékletétől. Tehát 90 °C-on alig oldódik jobban, mint 10 °C-on. [[Nátrium-klorid oldat|Vizes oldata]] és olvadéka jól vezeti az [[elektromos áram]]ot ([[elektrolit]]), jól oldódik cseppfolyós ammóniában is.
A tiszta nátrium-klorid nem [[higroszkóposság|higroszkópos]], de ha szennyezést (például [[magnézium]]sót) tartalmaz, nedvszívóvá, tapadóssá válik. [[Etanol|Alkoholban]] oldhatatlan.
66. sor:
== Előállítása ==
A nátrium-kloridot vagy konyhasót a [[bányászat|kibányászott]] ''kősó''
[[Kősóbányászat]]ra csak olyan rétegek alkalmasak, amelyek legalább 97-98% nátrium-kloridot tartalmaznak. Az ennél alacsonyabb sótartalmú rétegekből a kősót kioldással nyerik. A kioldást a föld alatt végzik, úgy, hogy először vizet szivattyúznak a bányába, majd ha az oldat telített lett, kiszivattyúzzák és bepárolják.
77. sor:
A sót úgy ''tisztítják'', hogy először feloldják vízben, majd [[nátrium-karbonát]] hozzáadásával a kalcium- és magnéziumsókat [[kalcium-karbonát]], illetve [[magnézium-karbonát]] csapadék alakjában leválasztják. Az oldatot ezután sósavval semlegesítik, majd főzéssel besűrítik. Ebből tiszta nátrium-kloridot sósavgáz belevezetésével nyernek, ez részben kiválasztja a nátrium-kloridot, de a kis mennyiségben jelenlévő szennyezéseket nem.
''Laboratóriumban''
== Szerepe az élő szervezetekben ==
118. sor:
A só életszükséglet. A sóhiány [[szédülés]]t, izomgyengeséget, [[görcs]]öket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, [[halál]]hoz vezethet.
Szervezetünk napi NaCl-szükséglete széles határok között változik. Nyáron a nagyobb folyadékveszteség miatt jóval nagyobb a szükséglet is, télen amikor keveset izzadunk, ez jóval kevesebb. Átlagos vegyes táplálkozás mellett kb. 5-15 g sót fogyasztunk, mely könnyedén csökkenthető 3 g-ra. Teljes éhezés alatt, semleges környezeti hőmérséklet mellett a nátriumveszteség minimális (20-30 mg), mert a vese nátriumkonzerváló mechanizmusai a szárazföldi életforma általában nátriumszegény környezeti körülményeihez adaptálódva igen hatékonyan képes megőrizni a nátriumot. Ezzel szemben ha az ember nagyobb sóadagot elfogyaszt (15-25 g NaCl), a többlet csak 1-2 nap alatt ürül ki. A kutya veséje ebből a szempontból sokkal tökéletesebb
[[Fiziológiás oldat]]:
(lásd még: Szerepe az élő szervezetekben szakasz).
| |||